Lemondott hétfőn az izraeli nemzetbiztonsági minisztérium lőfegyver-engedélyezési osztályának vezetője, Jiszráél Aviser - jelentette a Kan közszolgálati médium.
hirtv
Múlt héten Aviser az állami számvevőszék előtti meghallgatásán beismerte, hogy megfelelő képesítés nélküli neveztek ki tisztségviselőket arra a feladatra, hogy mely civileknek adható ki fegyvertartási engedély. Gali Baharav-Miara főügyész hivatalában vizsgálják, hogy minden fegyvertartási engedélyt megfelelő feltételekkel adták-e ki.
A nemzetbiztonsági minisztérium tisztségviselői szerint Aviser az utóbbi napokban arra kérte Itamár Bengvír minisztert, hogy vizsgálja felül a fegyverengedélyezési eljárásokat. Amikor a miniszter ezt megtagadta, a lőfegyverosztály vezetője egy másik tisztséget kért a minisztériumban, és ebbe Bengvír beleegyezett.
"A miniszter fegyverkiadási politikája világos, csak a kritériumoknak megfelelő izraeli civil állampolgárok kaphatnak fegyvert. Aki nem a miniszter utasítása és a fenyegetettségi térkép szerint folytatja ennek a politikának a megvalósítását, és akire nyomást gyakorolnak mindenféle bizottságokban a baloldaliak, az valóban nem folytathatja a lőfegyverosztály vezetőjeként olyan időszakban, amikor Izrael háborúban áll, és minél több, a kritériumoknak megfelelő civilt fel kell fegyverezni" - közölte Itamár Bengvír hivatala.
A Kan jelvénye – logopedia
"Nem kell mindenkinek megadni a fegyverviselési engedélyt, ugyanis a biztonságot nem akarjuk privatizálni. Márpedig az állami számvevőszék legutóbbi meghallgatásán világossá vált, hogy a miniszter tanácsadói is részt vesznek az engedélyek kiadásában" - jelentette ki Joáv Szeglovics, a kneszet képviselője, korábbi belbiztonsági miniszterhelyettes hétfő reggel a közszolgálati rádióban.
Az izraeli közmédiában november közepén közzétett adatok szerint csaknem öt hét alatt mintegy negyedmillió lőfegyverhasználati engedély iránti kérelmet nyújtottak be Izraelben, szinte ugyanannyit, mint az elmúlt húsz évben összesen. November eleje óta átlagosan napi ezerhétszáz fegyverviselési engedélyt adtak ki.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
