Május 20-ig kell megnyitni az Olaszországból Albániába áthelyezendő illegális bevándorlóknak szánt táborokat - döntött Róma prefektúrája, amely közbeszerzési pályázatot hirdetett a táborok kiépítésére.
A belügyminisztériumhoz tartozó hatósági szerv nyilvánosságra hozta az Albániában megvalósítandó migránstáborok kialakításának feltételeit.
A pályázatban szerepel, hogy a táboroknak legkésőbb május 20-tól működőképesnek kell lenniük. Két regisztrációs központot (hot spot) és egy kiutasítási központot kell megvalósítani. Az olasz állam évi 34 millió eurót (13,5 milliárd forint) szán a táborok működtetésére.
A közbeszerzési hirdetményről csütörtökön adtak tájékoztatást, de a részleteit csak szombaton hozták nyilvánosságra.
A pályázat egy hetet ad a jelentkezőknek, akik közül az első fordulóban három ajánlatot vesznek majd figyelembe.
Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök Rómában november 6-án írta alá a következő öt évre szóló, megújítható megállapodást, amelynek értelmében az olasz kormány táborokat nyit Albániában. A táborokba az olasz hatósági hajók által tengeri mentési műveletekben fedélzetre vett migránsokat viszik. Albániában azonosítják őket, majd különválasztják a menekülteket és a kiutasítandó illegális bevándorlókat.
A megállapodás értelmében a helyszín a tengerparti Shengjin lesz, valamint az onnan mintegy húsz kilométerre fekvő Gjader. A táborok zártak lesznek, szögesdróttal erősített kerítés övezi őket.
Az első információk szerint a központokban az olasz rendőrség tartja fenn a rendet, valamint olasz bíróság dönt majd a bevándorlók sorsáról. Az albán hatóságok kizárólag a táborokon kívüli területet ellenőrzik. A tervek szerint a táborok egyszerre háromezer embert tudnak majd befogadni. Az olasz hatóságok évi 36 ezer fővel számolnak. Róma elkötelezte magát, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított három hónapon belül 16,5 millió eurót (6,6 milliárd forint) utal át Tiranának, és további százmillió eurót (39,7 milliárd forint) garanciaként. Az olasz fél állja az illegális bevándorlók ellátási, egészségügyi költségeit, valamint a biztonsági, jogi kiadásokat.
A Giorgia Meloni vezette kormány még az európai parlamenti választások előtt meg akarja nyitni az albániai táborokat, amelyek elindítását eredetileg is idén tavaszra ígérte. Az olaszországi migránsközpontok teljesen megteltek, hivatalos adatok szerint közel százezer embert fogadnak be, újak építését pedig egyetlen tartomány sem vállalja szívesen.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
