„Csak" terrorakció a Kurszk megyei ukrán behatolás – Moszkva szerint
2024. augusztus 11. 11:36
A Kreml valószínűleg úgy döntött, hogy terrorellenes hadműveletet hirdet – a hadiállapot helyett –, hogy kicsinyítse a Kurszk megyei ukrán behatolás mértékét, és megakadályozza a hazai pánikot – ezzel demonstrálva a Kreml vonakodását a drasztikusabb válaszlépésektől.
Térkép: understandingwar
A Verstka orosz ellenzéki lap augusztus 8-án arról számolt be, hogy az Orosz Föderációs Tanács védelmi bizottságához közel álló forrás azt állította, hogy az orosz elnöki adminisztráció azt javasolta az orosz képviselőknek és szenátoroknak, hogy "további értesítésig" ne kommentálják a Kurszk megyében történteket, és ne vitassák meg azokat olyan röviden. lehetséges, és csak a hivatalos nyilatkozatokra hivatkozzanak.
Az orosz bloggerek azt sugallják, hogy a Kreml hivatalosan üzenjen háborút Ukrajna ellen, és kritizálják a Kremlet, amiért nem hirdetett hadiállapotot a terrorellenes hadművelet helyett.
A hadiállapot kihirdetése mindenekelőtt lehetővé tette volna az orosz hatóságok számára, hogy drasztikusabb intézkedéseket hozzanak, mint például a gyűlések és tüntetések betiltása, a kijárási tilalom elrendelése, valamint a hadsereg számára védelmi cikkek gyártásának megszervezése.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tartózkodott a hadiállapot hivatalos kihirdetésétől, többször is kimutatta, hogy nem hajlandó az orosz társadalmat teljes mértékben áthelyezni a háborús időszakra, és lemondott az általános mozgósításról, a belpolitikai elégedetlenség megelőzésére irányuló szélesebb körű erőfeszítésekről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
