Ukrán felderítőket fogtak el Kurszk közelében az oroszok
2024. október 8. 20:13
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) ejtőernyős felderítői fogságba estek Kurszki területen. Nem akartak visszatérni Ukrajnába. „Cserébe elmegyek – aztán megint visszaküldenek. Úgyis meg fogok halni. Ha maradhatok, inkább maradok veletek” – mondta az AFU 82. különálló légideszantos rohamdandárjának egyik elfogott katonája. Ő is arra buzdította katonatársait, hogy tegyék le a fegyvert, és adják meg magukat, hogy életben maradhassanak – adta hírül a Lenta.ru.
A katonák megjegyezték, hogy erőszakkal mozgósították őket. Egyiküket a Csernyihivi területről, a másikat a Zsitomir területről küldték a frontra – tájékoztat a Lenta.ru.
Kiderültek az ukrán katonák Kurszki területre küldésének részletei
Ivan Zolotarjov elfogott ukrán harckocsivezető elmondta, hogy parancsnokai megtévesztéssel és fenyegetéssel küldenek katonákat a Kurszki területre. A férfit munkába menet mozgósították: a területi személyzeti központ (TCC – a katonai toborzóiroda analógja Ukrajnában) egyik autója hajtott oda hozzá, és elvitte.
Zolotarjov 15 perc alatt átesett egy orvosi vizsgálaton, majd kiképzés nélkül az orosz területre küldték. Megjegyezte, hogy a parancsnok azt mondta neki, hogy őrizze a pincét és a felderítőket, amíg vissza nem térnek – két-három napig. Hozzátette, hogy „fogalma sem volt” arról, hogy pontosan mit kell őrizni, de mire őt és társait elfogták, a felderítők már nem éltek.
Az ukrán hadifogoly szerint a vezetés egyenesen a kiképzőtérről küldte a katonákat a Kurszki területre. A brigádjában idősek és betegek is voltak. Hozzátette, hogy manapság Ukrajnában a diákok és a fenntartásokkal rendelkezők kivételével minden férfit fogságba ejtenek és a katonai sorozóközpontba küldenek.
Elfogott AFU-harcos szorgalmazta, hogy kerülje el a szolgálatot
A fogságba esett ukrán katonatiszt, Makszim Sevcsenko felszólította honfitársait, hogy ha már szolgálatban vannak, ne menjenek háborúba, és ne szökjenek el. Szerinte a parancsnokság nem értékelte a harcosokat: „Egyáltalán nem értékeltek minket, mint embereket. Olyanok voltunk, mint az egyszerű hús.”
Így az ukrán kiadás szerint 2024 második felében tömegessé vált a dezertálás az AFU-ban. Ruszlan Gorbenko ukrán parlamenti képviselő szerint mintegy 80 ezer dezertőrről tudnak. Ugyanakkor Volodimir Bojko újságíró, aki az Ukrán Fegyveres Erőknél szolgál, ezeket az adatokat alábecsültnek nevezte. Becslése szerint 150 ezer katona dezertált.
Dominik Tihacek cseh elemző is megerősítette a dezertálások számának növekedéséről szóló információkat. „A kijevi parancsnokság és vezetés új mozgósítási hullámba fogott, mivel sürgősen a frontra kell küldeni a besorozottakat, nem kapnak megfelelő kiképzést” – mondta.
A szakértő szerint a dezertőrök száma óriási ütemben növekszik. Megjegyezte, hogy az AFU soraiban a kiképzés lealacsonyító színvonala miatt az újoncok megadják magukat, „leggyakrabban csak elszaladnak és elbújnak”.
Korábban az orosz védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta a hét folyamán magát megadó AFU-harcosok számát. Szeptember 28. és október 4. között 83 AFU-harcos adta meg magát az orosz katonáknak a különleges katonai műveleti övezetben.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Nem is a demokráciával van baj, hanem azzal, hogy Nyugaton a demokráciát csak liberálisként voltak képesek vagy hajlandóak értelmezni, és azt próbálják ránk erőltetni. Az eredeti, nemzeti liberalizmust fordították ki a béléssel kifelé - fogalmaz Kövesdi Károly
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarság szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket - közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni budapesti sajtótájékoztatón.