Görögország partjainál felfedeztek egy második világháborús brit tengeralattjárót, a HMS Trooper-t, amely 1943-ban egy titkos küldetés során tűnt el. Ezzel megoldódott egy 81 éves rejtély.
A tengeralattjárót, amely 64 fős legénységgel veszett oda, 252 méteres mélységben találták meg Ikaria és Kos szigete között. A roncs három részre szakadt, ami arra enged következtetni, hogy egy német akna okozta a tengeralattjáró vesztét – írja az Arhcaeology News.
A HMS Trooper egy titkos küldetés keretében járőrözött, miután a brit hírszerzés egy lehetséges német partraszállásra figyelmeztetett Lérosz szigetén. 1943. október 17-én azonban nem tért vissza Bejrút kikötőjébe. A hajót eltűntnek nyilvánították, és feltételezték, hogy a legénység életét vesztette.
A 2000-ben kezdődő kutatások során 14 küldetésre került sor, ezek azonban egészen mostanáig nem jártak sikerrel.
A kutatócsoport 2024. október 3-án találta meg a roncsot, miután részletes térképet készítettek a tengerfenékről, majd egy távirányítású járművel megvizsgálták az elsüllyedt hajót.
A korábbi expedíciók elmondásuk szerint azért nem jártak sikerrel, mert a terület keleti részeire fókuszáltak, illetve nagy kihívást jelentett ez a tengerszakasz is, amely a zord időjárási viszonyairól, az erős szélről és a komoly víz alatti áramlásról ismert.
A tengeralattjáró elsüllyedését feltehetően egy akna okozta, amelyet a Drachne nevű német aknászhajó helyezett el pár nappal az incidens előtt.
A HMS Trooper valószínűleg egy ilyen aknára futott rá, ez pedig hatalmas robbanáshoz vezetett, ami három részre szakította a hajót.
A roncsról készült felvételek arra engednek következtetni, hogy a tengeralattjáró a felszínen volt, amikor a robbanás bekövetkezett.
A felfedezés végre lezárást és megnyugvást jelent a HMS Trooper legénységének családjai számára is.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
