Felújították a gyulai Szentháromság-kápolna tornyát
2025. január 14. 00:03
Befejeződött a gyulai Szentháromság-kápolna tornyának hosszú ideje húzódó felújítása.
behir/Gulyás Gergő
A felújítást mintegy 30 millió forintból végezték el, az összeg felét a szeged-csanádi egyházmegye biztosította állami forrásból; a másik felét az önkormányzat kapta meg támogatásként a Miniszterelnökségtől - közölte hétfőn Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházmegye megyéspüspöke és Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere.
Kiss-Rigó László elmondta, Gyula az egyik kiemelt központja a Szeged-csanádi egyházmegyének, ahol folyamatosak a fejlesztések; a városban várhatóan februárban vagy márciusban adják át a Karácsony János Katolikus Gimnáziumban épülő új tornatermet is.
Görgényi Ernő felidézte, a felújításra még 2021-ben kaptak támogatást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, hogy a tornyot réz lemezre cseréljék, ám két dolog is hátráltatta a megvalósítást: időközben az orosz-ukrán háború miatt jelentősen emelkedett a réz ára, illetve a héjazat elbontása után derült ki, hogy a tetőszerkezet is cserére szorul. A katolikus hívek adományaiból meg lehetett volna oldani a felújítást, ám azt a felekezet a németvárosi Szent József-templom korszerűsítésére adta össze. Ezért fordultak Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárhoz segítségért.
A plusz támogatásnak köszönhetően megmaradt a forrás a németvárosi templom talajvíz elleni szigetelési munkálataira is, amelyek előreláthatólag az idei év első felében valósulhatnak meg - tette hozzá.
A gyulai Szentháromság kápolnát az 1738-as, sok áldozatot követelő pestisjárvány túlélőinek adakozásából 1741-ben építették. A templom a jelenlegi formáját 1930-ban nyerte el, akkor volt egy tűzvész, aminek következtében leégett a torony. A kápolnát 25 éve teljesen felújították kívülről, de a toronyhoz akkor nem nyúltak. A kápolnában rendszeresen miséznek napjainkban is vasárnap esténként.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
"Ez feljogosít talán bennünket arra, hogy kerüljük az óvatoskodó megfogalmazást, amit a híradásokban láttam. Nem meghalt, meg kényszersorozás következtében. Agyonverték. Tehát agyonvertek egy magyar állampolgárt, ez a helyzet. És ez egy olyan ügy, amit ki kell vizsgálnunk" szögezte le a kormányfő.
A kereszténydemokrata politikus rögzítette: a legfőbb cél, hogy a fiatalok szeressék a hazájukat, kötődjenek a szülőföldhöz. Ennek az érzésnek az erősítése nagy feladat, és ebben közreműködik a Honvédelmi Sportszövetség.
Az egyik legnemesebb magyar hagyomány a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. Ez a ma negyvenedszer kezdődő háromnapos rendezvény a közép-európaiság 1335-ös - első - megnyilvánulásának ünnepe. A híres, Károly Róbert-i királytalálkozót idézi fel.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
