Kuncsaftjaikat kiraboló örömlányokat ítélt 10 évre a bíróság
2025. február 11. 10:22
Nem jogerősen 10-10 év fegyházra ítélt két, ügyfeleit kiraboló kéjnőket a Pesti Központi Kerületi Bíróság - tudatta a Fővárosi Törvényszék közleményben kedden.
Az eljárás adatai szerint az első- és másodrendű vádlott megállapodott, hogy prostitúciós tevékenységük során a szolgáltatást igénybe vevőktől eltulajdonítják értékeiket: mobiltelefont, karórát, személyes iratokat, bankkártyát, készpénzt. Két férfival - a harmad- és negyedrendű vádlottal - a két örömlány arról állapodott meg, hogy a közelben tartózkodnak és szükség esetén segítenek a cselekmények elkövetésében.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletével többek között rablás, lopás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt mondta ki bűnösnek a négy vádlottat.
Az elsőrendűt 10 év 6 hónap fegyházra, a másodrendűt 10 év 10 hónap fegyházra, a harmad- és negyedrendűt 8-8 év fegyházra és negyedmilliós pénzbüntetésre ítélte, továbbá a vádlottakkal szemben különböző mértékű vagyonelkobzást is elrendelt.
A vádlottak és védőik fellebbezése miatt az eljárás másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
