Megvétózta hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök azt a parlamentben előzőleg megszavazott törvényt, amelynek értelmében megváltozott volna a májusi elnökválasztás érvényességét megerősítő legfelsőbb bírósági testület összetétele - közölte sajtóértekezletén Malgorzata Paprocka, a varsói államfői hivatal főnöke.

A jogszabályt nem lehet másképp értelmezni, mint arra tett próbát, hogy a törvényhozók előre megszabják az idei elnökválasztás érvényességét megerősítő testületnek az eddigitől eltérő összetételét - indokolta Paprocka az államfő döntését.

Ezzel arra utalt, hogy a tervezet értelmében az elnökválasztás érvényességét nem az ebben eddig illetékes legfelsőbb bírósági kamara (az úgynevezett rendkívüli ellenőrzés és közügyek kamarája), hanem a legfelsőbb bíróság három egyéb kamarájának 15, a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tagja erősítette volna meg. Ez a megoldás csak az idei elnökválasztásra, valamint a Krakkóban március 16-án megrendezésre kerülő kiegészítő szenátusi választásra vonatkozna.

A Szymon Holownia alsóházi elnök - aki egyben az egyik elnökjelölt is - kezdeményezésére megszavazott törvény azzal függ össze, hogy a kormánykoalíció politikusai nem ismerik el az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején kinevezett bírák státuszát, így a rendkívüli ellenőrzési kamara összetételét sem.

Paprocka közölte: Andrzej Duda elsősorban a bírói státuszok sérthetetlenségét tartotta szem előtt.

Felidézte: a rendkívüli ellenőrzési kamarát 2017-ben hozták létre, a testület azóta megerősítette a 2020. évi elnökválasztás, a 2019-es és a 2023-as parlamenti választás, a 2019-es európai parlamenti választás, valamint a 2018-as és a 2024-es helyhatósági választás eredményeit is. A kormánykoalíció akkor nem vonta kétségbe a kamara illetékességét.

Paprocka úgy ítélte meg: az elnökválasztási eredményről döntő legfelsőbb bírósági testület "összetételének megváltoztatására tett kísérlet" összefügg azzal is, hogy Andrzej Domanski pénzügyminiszter nem hajtotta végre a rendkívüli ellenőrzési kamarának a PiS-nek járó állami támogatásról szóló határozatait, amelyekben jogosnak találták a párt panaszát az állami finanszírozás három évre szóló megvonásával kapcsolatban.

Az, hogy Domanski eddig sem folyósította az ellenzéki pártnak járó összeget, "kétségtelenül érvként lesz majd használható az elnökválasztási esélyek egyenlőtlenségéről" - jelentette ki Paprocka.

Utalt arra is, hogy a megvétózott törvényt az elnökválasztást megelőző hat hónapos időszakban szavazták meg, amikor már nem szabad módosítani a választási törvényen.

Az államfői vétóra reagálva, Szymon Holownia az X-en úgy vélekedett: a döntés "mélyíti az elnökválasztás körüli jogi bizonytalanságot".

A házelnök jelezte: arról próbálja meggyőzni a kormánykoalíciós partnereit, hogy "keressenek más módszereket az állam válságának elkerülésére".
Lengyelországban május 18-án tartják az elnökválasztás első fordulóját. Ha ezen egyik jelölt sem kapja meg a voksok abszolút többségét, június 1-jén második fordulót rendeznek.