Forradalom zajlik a világban a liberális elit ellen, mely bort iszik, miközben vizet prédikál, sosem kérdez, csak diktál, demokráciáról és jogállamiságról papol, holott semmit és senkit nem tart kevesebbre, mint a nemzetek jogát és a polgárok akaratát - mondta az építési és közlekedési miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából pénteken Karcagon rendezett ünnepi megemlékezésen.

Lázár János szerint ezért a szívünk fölé tűzött kokárda most a "régi vágású" európai demokráciáért, a nemzeti önrendelkezésért, a józan ész hatalmáért és a teremtett világ tiszteletéért vívott küzdelmet is jelképezi.

A tárcavezető kifejtette: az 1848-49-es események aktuális üzenetet hordoznak a jelenkor számára is, hiszen megint olyan időket élünk, amikor a múltbeli eseményeknek éppen a legdrámaibb, leginkább húsbavágó kérdésekre való válasza válik aktuálissá.

Nevezetesen, hogy sorsunk legfontosabb ügyeiben, mint élet és halál, háború és béke kérdésében ki hozhatja meg a végső döntést: mi magyarok, vagy mások helyettünk, a hátunk mögött, illetve a fejünk felett?

Rámutatott: sajnos ismét van olyan hatalmi központ, melynek kedve támadt úgy viselkedni és diktálni a magyaroknak, ahogy annak idején a császári Bécs tette. Ma is vannak Bach-huszárok, akik adminisztratív és politikai, hatalmi eszközökkel követnek el zsarnokságot, csak most máshogy hívják őket - fogalmazott.

Képesek egy egész országot, nemzetet perbe fogni és megfosztani a jussától, csak azért, hogy kikényszerítsék az általuk vallott új birodalmi politika érvényesítését
- jegyezte meg.

Ez a politika három szóban foglalható össze migráció, gender és háború, cserében a kormány válasza is három szó csupán nem, nem és nem - mondta a miniszter, aki felidézte: mi magyarok a két világháború áldozatai és legnagyobb vesztesei vagyunk, ezért már nem hagyhatjuk, hogy a harmadik világháborúba belerángassanak bennünket és nem vívhatunk háborút határainkon belül sem, pláne idegen érdekekért, távoli hatalmak megosztási kísérleteinek engedve.

Csak a szabadságharc az, amire mindig és mindannyian készen kell állnunk saját függetlenségünkért, önrendelkezésünkért - hangsúlyozta.

Szavai szerint ragaszkodni az igazunkhoz, ami nem mindig kényelmes, de végül mindig győzedelmes álláspont.

Az igazság képviseletéhez kitartás kell, hit és hűség, a magyarok pedig sokszor küzdöttek másokért is. Ilyenkor a világ egy pillanatra mindig megállt és fejet hajtott előttük, ám aztán rohant tovább és végül hazánk magára maradt - emlékeztetett.

Most azonban nem vagyunk egyedül: a 2020-as évek nemzeti forradalmai éppúgy zúgnak végig a világon, mint a másfél-két évszázaddal ezelőtti felkelések, mintha összeállnának azzá a világforradalommá, melyre Petőfiék még hiába vártak
- jelentette ki Lázár János.

A forradalmi gondolat, hogy a migrációra a családtámogatás és gyermekáldás, a genderre a józan ész, a háborúra pedig a béke a válasz, most erővel visszhangzik mindenhol, ahol a hazájukat szerető és azért küzdő patrióták élnek - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy napjainkban a haza nem létezhet politikai szuverenitás nélkül, pénzügyi önrendelkezés nélkül pedig nincs haladás. A kettőre tehát egyszerre kell figyelni, ezért az elmúlt hetekben számos, ezeket a szempontokat figyelembe vevő döntés született Magyarországon.

A kormány legfontosabb küldetése ugyanis újra erőssé tenni a nemzetet, ám ehhez hazánknak függetlenítenie kell magát és az uniós csatlakozáskor önként feladott önrendelkezését minél nagyobb mértékben visszaszereznie - zárta szavait.