Kiállítással emlékeznek a százhúsz éve született Kalmár László matematikusra Szegeden
2025. március 22. 19:33
Születésének százhuszadik évfordulója alkalmából a magyarországi számítástechnika pionírjának számító Kalmár László matematikus emléke előtt tisztelegve rendez tárlatot a Neumann Társaság (NJSZT) a szegedi Informatika Történeti Kiállításon (ITK) - tájékoztatta a civilszervezet az MTI-t.
Az 1905-ös születésű Kalmár László kiemelkedő képességei korán megmutatkoztak, nemcsak a matematikai alkotómunkára való képességével, hanem a tudományterület legkülönbözőbb irányaiban megszerzett széleskörű tájékozottságával. Ez vezette útját az 1920-as években a matematikai logika, majd az ötvenes években a kibernetika felé - ahogyan akkoriban a számítástechnikát nevezték.
1956-ban indította el a szegedi egyetemen híres kibernetikai szemináriumát - a matematikai logika és a kibernetika műszaki és egyéb alkalmazásainak megismerését célozva. Az egyetemen készült el az ötvenes évek második felében a Kalmár-féle logikai gép.
Az egyes programozási fogások minél didaktikusabb szemléltetése céljából Kalmár kezdetben, valódi komputer híján, fiktív számítógéppel demonstrálta az algoritmikus gondolkodás képességét.
A professzor kezdeményezésére jött létre a mai SZTE elődjénél, a József Attila Tudományegyetemen 1963-ban a Kibernetikai Laboratórium. Itt 1965-től már valódi számítógépet használtak: ide költöztették át ugyanis a néhány évvel korábban Budapesten megépített M-3-at, az első hazai elektronikus számítógépet, amelynek fennmaradt részegységei megtekinthetők a szegedi tárlaton.
Kalmár László propagálta a laboratórium számítógépeinek széleskörű hazai alkalmazását a Dunai Vasműtől, a szegedi építőiparig, az orvosi alkalmazásoktól a nyelvészetig. E számítástechnikát népszerűsítő tevékenységének volt az eredménye egy idegenforgalmi tájékoztató robotkisasszony és Muszka Dániel Szegedi katicabogara is, amely ugyancsak látható az ITK-ban.
A Kalmár Lászlóról fennmaradt fényképek jelentős része oktatóként ábrázolja őt, és a visszaemlékezések is kiemelten foglalkoznak pedagógiai munkásságával. Sokat tett azért, hogy hazánkban elinduljon a számítástechnikai szakemberek felsőfokú képzése. Élő katalizátor volt a tudomány művelői, az oktatók, a kutatók és az alkalmazók között, melynek részeként 1975-től haláláig az NJSZT tiszteletbeli elnöke is volt.
Kalmár László születésének százhuszadik évfordulójának alkalmából csütörtökön nyíló kiállításon a professzor életútját feldolgozó tablósor mellett egy sor különleges relikviát is megtekinthetnek az érdeklődők, köztük annak a formulavezérlésű számítógépnek a tervét, mely a hazai költségvetési korlátok miatt a Szovjetunió területén, Ukrajnában - a MIR számítógép formájában - épülhetett meg.
A szeptemberig látogatható kiállításon bemutatják Kalmár László más tudományos szaktekintélyekkel folytatott levelezésének részleteit, de láthatók még régi kibernetikai jegyzőkönyvek, leckekönyvek is. Ezek mellett a Kalmár-hagyatékból számos családi fénykép, kitüntetés, kézirat is helyet kap a tárlaton, melyet a Neumann Társaság tavaly leköszönt ügyvezetője, Szalay Imre állított össze, aki maga is a professzor tanítványa volt Szegeden.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Sulyok Tamás Andrzej Duda lengyel elnököt méltatva hangsúlyozta, "személyes példájával és munkájával olyan virágzó időszakát teremtette meg a magyar-lengyel kapcsolatoknak, amelyek még jobban erősítették a már amúgy is szoros viszonyt".
Csapatunk jól kezdett, fölényben voltunk. Sajnos kihagytuk a helyzeteket, s a futball bosszút állt. Szerencsétlen tizenegyesből gólt kaptunk, majd egy Szoboszlai által eladott labdából támadást indítottak a törökök, ez góllal végződött. Ezután csapatunk szétesett. Izgalmas második félidő ígérkezik.
A nyugat-európai hadikapacitások növeléséről szólva Horváth József hangsúlyozta, a lövegek gyártásában, a légvédelmi és tüzérségi lőszerellátás tekintetében együttesen sem képesek az orosz gyártókapacitást ellensúlyozni, valamint Nyugat-Európa jóval drágában - akár egy a tízhez arányú költséggel - állítja elő a lőszereket, mint Oroszország.
A templomot alapító I. András uralkodásának 14 évéről szólva azt mondta, a király útját belső és külső háborúk kísérték végig: keresztényellenes pogánylázadás, Gellért püspök és társainak vértanúhalála, a német-római császári hadak többszöri betörése, véres csaták a Dunántúlon és a Vértesben, elsüllyesztett hajóhad Pozsonyban, egyházszakadás Róma és Konstantinápoly között.