Számlagyárat üzemeltető bűnbandát számoltak fel a pénzügyőrök
2025. március 25. 09:42
Számlagyárat üzemeltető bűnbandát számoltak fel a pénzügyőrök; 27 emberrel szemben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a jól szervezett bűnözői kör a saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így az őrzési költség után fizetendő áfát jogosulatlanul csökkentette.
A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csak papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket - írták.
Emellett a bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események "lepapírozására", de ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt.
Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek - emelték ki.
A bűnszervezet felszámolására a NAV nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangoltan kutatásokat: nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben, így a bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült - áll a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
