Ukrajna után Franciaország "a külföldről érkező hírmanipulációs kísérletek által leginkább célba vett ország Európában" - jelentette ki pénteken François Bayrou francia miniszterelnök.
Bayrou - european newsroom
Az "információs háborúban, amely a folyamatban lévő konfliktusok és geopolitikai feszültségek összefüggésében egyre súlyosabb, Franciaország az elsődleges célpont. Ukrajna után Franciaország a külföldről érkező manipulációs kísérletek legjelentősebb célpontja Európában" - mondta a kormányfő a Viginum, a külföldi digitális beavatkozás elleni küzdelemmel foglalkozó francia szervezet éves fórumán, amely idén azt vizsgálja, hogyan lehet megvédeni a demokráciát a hírmanipulációval szemben.
"Kínából érkező (manipulációs) tendenciákat észlelhetünk. Oroszországból masszív beavatkozásokat regisztrálunk" - hangsúlyozta a miniszterelnök, idézve az Európai Külügyi Szolgálat jelentését, amely szerint a 2023 és 2024 között Európában regisztrált 505 incidensből 257 Ukrajnát, 152 pedig Franciaországot érintette.
"Ez jól mutatja, hogy milyen mértékben veszik célba hazánkat. A fenyegetés itt van. Egy olyan fenyegetés, amely közvetlen, amely minden franciát érint, abból a szempontból, hogy társadalmunk a képernyők társadalmává vált" - hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki különösen a mesterséges intelligencia veszélyére figyelmeztetett, amely "soha nem látott mértékű manipulációt tesz lehetővé".
"Pedig a demokrácia az egyetlen olyan rendszer, amely nem tud fennmaradni, ha az állampolgárok nem férnek hozzá a valódi, megbízható információkhoz" - tette hozzá.
"A tét geopolitikai és technikai, de mindenekelőtt politikai, a szó állampolgári értelmében. A tét az, hogy képesek vagyunk-e egy olyan közösséget alkotni, amely egyazon demokratikus eszme mögött áll" - fogalmazott François Bayrou.
"Látszólag békében élünk, de valójában háborúban állunk, egy egyedülálló háborúban, amelyet nevezhetünk virtuálisnak vagy hibridnek, de attól még nem kevésbé valós. Ez az információs háború" - mondta a miniszterelnök, aki a Viginumot "hatékony cselekvési eszközként" üdvözölte ebben a háborúban, "amely a jog és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását helyezi működésének középpontjába".
A Viginum a miniszterelnöki hivatal Nemzetvédelmi és Biztonsági Főtitkárságához tartozik, amely a terrorizmus, a dezinformáció és a kibertámadások elleni küzdelemmel kapcsolatos programokért felelős.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ennek az árulkodó levélnek a tartalma pontosan tükrözi, hogyan képzelik a Karácsony-félék a demokratikus intézmények működését, a demokrácia mibenlétét. Ők, akik éjjel-nappal a mindennek a mindentől való függetlenségét és átláthatóságát ragozzák, arra kérik az Európai Bizottság vezetőjét, hogy lépjen fel az átláthatóság ellen, „szóljon oda az Európai Bíróságnak”. Vagyis utasítgassa.
Drót László elmondta: a lövész-szakfelkészítés során az önkéntes tartalékos katona elsajátítja azokat az ismereteket, amelyekben egy gyalogos lövésznek jártasnak kell lennie. Hozzátette: a felkészítés elsődleges célja, hogy a tartalékos katonáknak lehetőségük legyen összetettebb kiképzéseken részt venni.
Orbán Viktor a Tiranában, az Európai Politikai Közösség tanácskozásán pénteken rögzített interjúban rámutatott: egy orosz-ukrán tárgyalás sosem fogja lezárni ezt a háborút.