Elkezdődött a bárányhúst népszerűsítő húsvéti kampány, amely az ünnepi időszakon túl is ösztönözheti a fogyasztást - mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, a kampány sajtótájékoztatóján.

Tarpataki Tamás hangsúlyozta, hogy a juhtartás a legfenntarthatóbb állattenyésztési ágazatok közé tartozik, hiszen a környezetterhelése alacsony, a termékei pedig jól hasznosíthatók, külföldön is keresettek, kiváló minőségüknek köszönhetően az Új-Zélandból és az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal mellett is versenyképesek.

A magyar juhtermékek legfőbb vásárlója Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia, ám jelentős kivitel azzal is magyarázható, hogy a belföldi fogyasztás mennyisége alacsony, éves átlagban fejenként mindössze 0,2 kilogramm annak ellenére, hogy a juh- és bárányhús a magyar konyha hagyományos alapanyaga.

A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a fogyasztás ösztönzése mellett az agrártárca fejlesztési támogatásokkal is segíti a juhtartókat, akik az állattartó telepek és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére elkülönített 200-200 milliárd forintos vidékfejlesztési keretből egyaránt részesülhetnek.
Tevékenységüket ezen kívül is számos lehetőség segíti a tenyésztés kezdetétől kezdve a törzskönyvezésen át az állatjóléti támogatásokig.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője szerint a bárányhús Magyarországon kevesebb figyelmet kapott, mint amit megérdemelne, hiszen a juhtartók kiváló beltartalmú, akár diétás és sportolói étrendbe is illeszthető termékeket állítanak elő. Érdemes tehát ezeket máskor is fogyasztani, bár a keresleti csúcs belföldön a húsvéti időszak - mondta Ondré Péter.

"A hagyomány új köntösben" című kampány keretében a budapesti vásárcsarnokokban kóstolókon vehetnek részt az érdeklődők. A szervezők a közösségi médiában gasztronómiai tartalmakat is megjelentetnek, ezt követően nyereményjátékkal zárul a programsorozat.
A Magyarországon tartott juhok értékesíthető szaporulata évente mintegy 500 ezer bárány, ennek több mint 90 százaléka kerül külföldre, főképp élőállatként. A kivitelből az EU tagállamai mellett számos arab ország is nagy mennyiségben vásárol - közölte az MTI kérdésére korábban a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet.