Magyarország 2010 óta 45 új határátkelőt nyitott meg az akkor meglévő 83 mellé, ezzel másfélszeresére nőtt a hazánkat a szomszédaival összekötő fizikai kapcsolatok száma - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nagyhódoson, a település és a kárpátaljai Nagypalád közötti új magyar-ukrán határátkelő megnyitóján.
Magyar Levente közölte: "amit Trianon tönkretett és elvágott, azt nagy részben az utóbbi években pótolni tudtuk". Hozzátette, ehhez a térségben élőkre is szükség volt, akik hangot adtak a határátkelő megnyitása szükségességének.
Az államtitkár azt mondta, a Belügyminisztériumnak köszönhető, hogy sikerült a nagyhódosi határátkelőhelyet több mint tíz év stagnálás után megnyitni.
A politikus rámutatott arra, hogy a magyar nemzet egy része ma olyan országban él, amelyik háborúban áll, így a határátlépés rendkívül körülményes, ezért is ünnepelnek most külön a határ két oldalán.
Magyar Levente hangsúlyozta, a szomszédban zajló háborúban sokan az életükkel fizettek a kialakult helyzetért, több tízezer ember pedig arra kényszerült, hogy elhagyja szülőföldjét. Azt mondta, ezért is kell megtenni mindent a békért, és azért, hogy "enyhítsük a túloldalon élő magyar testvéreink szenvedését".
Az államtitkár arra buzdította a jelenlévőket, hogy ha lehetőség lesz, akkor látogassanak át a határon.
"Induljanak újra az emberi kapcsolatok a határon át, azok a kapcsolatok, amiket a trianoni határ elvágott" - jelentette ki.
Magyar Levente a közmédiának nyilatkozva a határátkelő megnyitása után azt mondta, százéves restanciát rendeztek most a határ menti lakosság javára. Ez fontos a magyar-ukrán kapcsolatban is, "amit most beárnyékol egy sor kérdés, amiben nem találtuk meg a közös hangot az utóbbi években" - tette hozzá.
Jelezte, annak ellenére sikerült megnyitni az új határátkelőt, hogy a két ország kapcsolata mélyponton van. Ez szerinte azt jelzi, hogy a két kormányban van hajlandóság a pragmatikus ügyekben való együttműködésre.
Az új ukrán-magyar határátkelő megnyitásán részt vett Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Tilki Attila (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője is.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A magyar nyugdíjrendszer védelme is azt követeli, hogy nemet mondjanak az ukrán uniós tagságra, ugyanis Ukrajna felvétele esetén az ott élők is jogosultak lennének nyugdíjra Magyarországon, azaz "a magyar nyugdíjasok pénze, annak egy tekintélyes része az ukránokhoz menne".
A tárca ismertetése szerint az ilyen jellegű katonai kapacitások használatának céljai között szerepel az ellenséges drónok vagy rakéták működésének akadályozása zavaró elektromágneses jelekkel, illetve az ellenséges kommunikáció lehallgatása.