Egyhangúlag döntött a monetáris tanács az alapkamat szinten tartásáról
2025. április 9. 17:07
Egyhangúlag döntött az alapkamat változatlan szinten tartásáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa márciusi ülésén a szerdán közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
A március 25-i ülésen a monetáris tanács egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlan szinten tartását.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek miatt továbbra is szükséges az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés fenntartása.
A tanácstagok megerősítették azon álláspontjukat, miszerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják - olvasható a jegyzőkönyvben.
A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a tanács márciusi ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalékos és az egynapos (O/N) hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.
A jegyzőkönyv szerint a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
A szigorú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A jegyzőkönyvben felidézték, hogy idén februárban az infláció 5,6 százalékra, a maginfláció 6,2 százalékra emelkedett.
Az év eleji átárazások mértéke az iparcikkek, a piaci szolgáltatások és az élelmiszerek esetében is a historikus átlag felett alakult. A piaci szolgáltatások a teljes éves áremelkedés közel felét okozták. A tanács változatlanul kiemelten követi a szolgáltató szektor árazási döntéseit - jelezték.
A monetáris tanács várakozása szerint a fogyasztóiár-index februári csúcsát követően mérséklődik.
Az infláció az év hátralévő részében várhatóan a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. Az élelmiszerek esetében az érintett termékkörben az árrések hatósági korlátozása a következő hónapokban mérsékli a fogyasztói árakat.
A piaci szolgáltatások erőteljes árdinamikája ugyanakkor az év egészében magasabb infláció irányába hat. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődik újra a jegybanki toleranciasávba, és az év végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt.
Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.
A monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs pálya ebben az évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik. A felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.
A tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják - áll a jegyzőkönyvben.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Trump követeli minden olyan rendelkezésnek az eltávolítását, amelyeket ő „éghajlatváltozással” foglalkozónak tart, vagy „környezetvédelmi, társadalmi és irányítási” kezdeményezésekhez, „környezeti igazságossághoz”, „szén-dioxid-kibocsátáshoz vagy üvegházhatású gázokhoz”, valamint büntetések vagy szén-dioxid-adók beszedésére szolgáló forrásokhoz kapcsolódnak.
A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferencián szerdán az Országházban.
Orbán Viktor a Türk Államok Szervezetének informális budapesti csúcstalálkozója kapcsán emlékeztetett, az ukránok lezárták az Oroszországból Magyarországra jövő csővezetékrendszert, ami Magyarországot egy lehetetlen, sőt, tragikus helyzetbe sodorta volna, amennyiben a türk államokkal a megelőző években nem alakítottunk volna ki mély együttműködést.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
