A fennállásának 70. évfordulóját ünneplő Szent István Filharmonikusok és a Szent István Zenei Műhely ünnepélyes teremavató ceremóniával, valamint könyvbemutatóval emlékezett a jubileumi eseményre a Szent István Zeneházban.
A szervezők által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a csütörtöki ünnepség részeként a budapesti Szent István Zeneház hangversenytermét a zenekar- és intézményalapító Záborszky Józsefről nevezték el, a Zeneház legjelentősebb termei pedig a jövőben a neves művészpedagógusok, Keszler György fagottművész; Kovács Dénes hegedűművész; Brenton Langbein hegedűművész, karmester és zeneszerző; a Hangkultúra szakot alapító Ujházy László; valamint Vermes Mária hegedűművész nevét viselik.
Mint írják, a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában működő Fagott Quartet Beleznay Anna, Bettermann Jákob, Hartenstein István, Vedres Péter közreműködésével Wolfgang Amadeus Mozart és Giacchino Rossini műveit megszólaltatva emlékezett Keszler Györgyre.
A konzervatórium vonósnégyese – Gyermán Júlia, Temesvári Fanni (hegedű), Zárbok Zita (brácsa), Rátkay Áron (cselló) – előadásában Anton Webern Lagsamer Satz című művét hallhatta a közönség – tették hozzá.
A rendezvény második részében a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola növendékei mutatkoztak be.
A jubileum alkalmából bemutatott Szent István Filharmonikusok 70 című albumot a kötet szerzője, Könyves Klaudia, szerkesztője, Zsoldos Dávid, és kiadója, Záborszky Kálmán ismertették a közönséggel – áll az összegzésben.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A főpolgármester hárítja magától a felelősséget, pedig a sorozatos rossz döntések következménye, hogy idáig jutott a város, noha 2019-ben több mint 200 milliárd plusszal vette át a fővárost Tarlós Istvántól. Eközben a legtöbb budapesti fejlesztést, a nagyberuházásokat mind a kormánynak köszönhetjük az elmúlt négy évben.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Kormányinfó sajtótájékoztatón Budapesten, a Karmelita kolostorban 2025. június 4-én. MTI/Balogh Zoltán
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Szarvason.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
