A fennállásának 70. évfordulóját ünneplő Szent István Filharmonikusok és a Szent István Zenei Műhely ünnepélyes teremavató ceremóniával, valamint könyvbemutatóval emlékezett a jubileumi eseményre a Szent István Zeneházban.
A szervezők által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a csütörtöki ünnepség részeként a budapesti Szent István Zeneház hangversenytermét a zenekar- és intézményalapító Záborszky Józsefről nevezték el, a Zeneház legjelentősebb termei pedig a jövőben a neves művészpedagógusok, Keszler György fagottművész; Kovács Dénes hegedűművész; Brenton Langbein hegedűművész, karmester és zeneszerző; a Hangkultúra szakot alapító Ujházy László; valamint Vermes Mária hegedűművész nevét viselik.
Mint írják, a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában működő Fagott Quartet Beleznay Anna, Bettermann Jákob, Hartenstein István, Vedres Péter közreműködésével Wolfgang Amadeus Mozart és Giacchino Rossini műveit megszólaltatva emlékezett Keszler Györgyre.
A konzervatórium vonósnégyese – Gyermán Júlia, Temesvári Fanni (hegedű), Zárbok Zita (brácsa), Rátkay Áron (cselló) – előadásában Anton Webern Lagsamer Satz című művét hallhatta a közönség – tették hozzá.
A rendezvény második részében a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola növendékei mutatkoztak be.
A jubileum alkalmából bemutatott Szent István Filharmonikusok 70 című albumot a kötet szerzője, Könyves Klaudia, szerkesztője, Zsoldos Dávid, és kiadója, Záborszky Kálmán ismertették a közönséggel – áll az összegzésben.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az a neoliberális birodalmi szemlélet, amely ma jellemzi a brüsszeli „elit” magatartását, nem csak gátja a tagországok normális együttműködésének, hanem legfőbb ellensége az unió egészséges fejlődésének. Ezt a folyamatot sürgősen meg kellene állítani, mert félő, hogy hamarosan késő lesz – véli Bánó Attila.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Kőszegen tartott a minap lakossági fórumot, ahol többek között Orbán Viktor román elnökválasztásról tett kijelentéséről kérdezte a dollármédia egyik meghatározó orgánuma, a 444. A KDNP elnöke hangsúlyozta, hogy a kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mögött áll.
A jogállamiság követelménye az Európai Bizottság elnökére is vonatkozik. A szélsőséges Ursula von der Leyen azt hazudta, hogy Covid-sms-ei már elvesztek. Most fény derülthet a gigászi korrupcióra.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
