Román elnökválasztás - Exit poll: George Simion végzett az első helyen, szoros a verseny a második helyért
2025. május 4. 23:03
George Simion, a többi román parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője és elnökjelöltje kerül be biztosan a romániai elnökválasztás május 18-án tartandó második fordulójába a vasárnapi első forduló urnazárása után közzétett exit pollok szerint. A második helyre Crin Antonescu és Nicusor Dan is esélyes.
Az AUR elnöke a CURS exit pollja szerint 33,1, míg az Avangarde exit pollja szerint 30 százalékkal került az első helyre. Az őt követő második jelölt a CURS exit pollja szerint Crin Antonescu, a jelenlegi kormánykoalíció közös jelöltje, aki a belföldi voksok 22,9 százalékát szerezhette meg. Őt Nicusor Dan független jelölt, Bukarest főpolgármestere követi 20,9 százalékkal.
Az Avangarde exit pollja szerint ellenben a két Európa-párti jelölt fej-fej mellett áll, Antonescu és Dan is a belföldi voksok 23 százalékát kaphatta.
Negyedik helyen mindkét közvélemény-kutató intézet szerint Victor Ponta független jelölt, korábbi miniszterelnök állhat, aki a CURS exit pollja szerint a belföldön leadott voksok 14,7 százalékára, az Avangarde szerint 15 százalékára számíthat.
Elena Lasconit, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjét - akitől a választási kampány kellős közepén megvonta a támogatást pártja - mindkét közvélemény-kutató intézet az ötödik helyre sorolta. A tavalyi elnökválasztás érvénytelenített első fordulójában második helyen végzett politikus a CURS szerint most a voksok 4,4, az Avangarde szerint 4 százalékát szerezhette meg. A maradék hat jelölt együtt a voksok 4-5 százalékát kaphatta.
Az urnazáráskor közzétett romániai becslések csak a belföldi választók nyilatkozatain alapulnak, és figyelmen kívül hagyják a külföldön szavazók preferenciáit. Az intézetek illetékesei szerint meglepően sokan voltak azok, akik megtagadták, hogy a szavazóhelyiségből távozva elárulják, kire voksoltak - a szociológusok ezzel is számoltak az eredmények kiszámításakor.
Az idei romániai elnökválasztás első fordulójában több mint 9 500 000 szavazatot adtak le, amiből 8 598 611 ezret belföldön. A belföldi szavazókörök bezárásáig - helyi idő szerint 21 óráig - a szavazásra jogosult 19 millió román állampolgár 47,8 százaléka adta le voksát.
Azok a választópolgárok, akik 21 órakor még sorban álltak valamelyik szavazóhelyiség előtt, még élhettek szavazati jogukkal. Külföldön is véget ért a voksolás.
A megismételt romániai elnökválasztás második fordulóját május 18-án rendezik.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Soltész Miklós felidézve és méltatva az első kisdedóvót 1828-ban létrehozó Brunszvik Teréz életművét, arról beszélt: ez a tevékeny szeretet hívta életre és vezette eredményre a kormány és a történelmi egyházak együttműködésén nyugvó óvodaépítési programot, hasonlóan ahhoz a széleskörű összefogáshoz, melynek köszönhetően a kunszentmártoni beruházás megvalósult.
"A mi nemzetünk arra hivatott, hogy Közép-Európában továbbra is ennek a régiónak a vezető országa legyen" - fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az oktatás identitást és világszemléletet ad.
Alice Weidel azt mondta, hogy Friedrich Merz német kancellár az AfD megoldási javaslatainak átemelésével indult a választásokon, hogy aztán a voksolás utáni napon mindenben visszakozzon. Szerinte ezzel egyetlen célja volt, hogy kancellárrá válhasson, és "eladta a lelkét a baloldalnak".
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
