Az európai uniós csatlakozási tárgyalások folytatása érdekében Észak-Macedóniának meg kell változtatnia az alkotmányát, mégpedig úgy, hogy az a bolgár kisebbséget is az országban élő népek egyikeként nevezze meg - hangsúlyozta António Costa, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Szkopjéban.
A csatlakozási tárgyalások Brüsszel és Szkopje között 2022-ben kezdődtek meg, ám a folyamat egy Bulgáriával fennálló vita miatt szünetel.
A 2017 és 2024 között kormányzó szociáldemokraták a NATO-tagság elnyerése érdekében és Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatták az ország nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tettek a környező országoknak, például államalkotó népként ismerték el az albán kisebbséget.
Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, és miután a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte meg a legutóbbi választást, az új kormányfő, Hrisztijan Mickoszki közölte: ilyen engedmények többé nem lesznek. Ez pedig nehezebbé teszi az ország európai integrációját, mert az EU-tag Bulgáriával még nem rendezte vitás kérdéseit, egyebek között az új kormány nem hajlandó úgy módosítani az alkotmányt, hogy abban a bolgár nemzeti kisebbség is nevesítve legyen. Emiatt pedig Bulgária nem ad zöld jelzést Észak-Macedóniának a csatlakozási tárgyalások további folytatásához.
Hrisztijan Mickoszki korábban úgy fogalmazott: Észak-Macedónia csak akkor módosítja az alkotmányát, ha előbb Bulgária garantálja, hogy nem támaszt újabb feltételeket, és nem akadályozza tovább országa európai integrációját. Ezt a kijelentését a miniszterelnök csütörtökön is megismételte.
Mint mondta, Észak-Macedónia továbbra is elkötelezett marad az európai integrációs folyamat iránt, de nem tud elfogadni olyan feltételeket, amelyek a másik oldalról nincsenek jószándékkal alátámasztva. Megfogalmazása szerint az ország mindaddig nem változtat az alkotmányán, amíg világos üzenetet nem kap a másik oldaltól, hogy nem akadályozza tovább az integrációt. "Ez kétirányú utca" - fogalmazott Hrisztijan Mickoszki.
António Costa szerint viszont a kormánynak teljesítenie kell az előző kabinet ígéreteit, le kell zárni ezt a folyamatot, és új lapot kell nyitni.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Nincs "A" és "B" kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet, egy állampolgárság van - jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar állampolgársági törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes eskütételen, csütörtökön a Parlamentben.
"Mi meg akarjuk védeni a magyar embereket, meg akarjuk védeni Európa gazdaságát, és nem szeretnénk, hogy az orosz-ukrán háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg. Becslések szerint ugyanis csak az ukrán újjáépítés számlája 500 milliárd euró körül lenne, ha nem több. Ez tarthatatlan. Ilyen jellegű döntéseket nem szabad az emberek feje felett meghozni" - emelte ki Bóka János.
Az ukránok nem fogadják el, hogy Magyarországon a magyar emberek hozzanak döntést Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, és végképp nem fogadják el, ha ez a döntés negatív, és ezért fenyegetőznek, zsarolnak és támadnak bennünket.