Beutazási tilalmat rendelt el Donald Trump tucatnyi ország állampolgárával szemben részben nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva
2025. június 5. 10:07
Beutazási tilalmat rendelt el Donald Trump amerikai elnök csaknem 20 ország állampolgárával szemben nemzetbiztonsági kockázatokra is hivatkozva szerdán.
Az elnök által aláírt határozat teljes tilalmat jelent Afganisztán, Burma, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Eritrea, Haiti, Irán, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen állampolgáraival szemben.
Korlátozottan léphetnek az Egyesült Államokba Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela polgárai.
Az elnök által aláírt dokumentum szerint az érintett országok magas terrorkockázatot jelentenek, nagyarányú vízumvisszaélésben érintettek, valamint nem teljesítették a biztonsági információk átadására vonatkozó amerikai elvárást.
Donald Trump az intézkedést indokoló videóban azt hangoztatta, hogy a vasárnap Boulderben elkövetett zsidóellenes terrorcselekmény rávilágított arra, hogy milyen extrém veszélyt jelent az országra nézve olyan külföldiek belépése, akik nem esnek át megfelelő biztonsági ellenőrzésen, valamint, akik vízumuk lejárta után az országban maradnak.
Az elnök felidézte, hogy hasonló beutazási tilalmat rendelt el több ország állampolgáraira nézve első elnöksége idején, és úgy vélte, hogy az intézkedésnek köszönhetően sikerült elkerülni jelentős terrorcselekményeket.
"Nem fogjuk megengedni, hogy ami megtörtént Európában, az Amerikában is megtörténjen" – fogalmazott Donald Trump.
Az elnök szintén szerdán határozatot írt alá a Harvard Egyetemen tanuló külföldi diákok és csereprogramban résztvevő külföldiek vízumának felülvizsgálatáról, és bizonyos esetekben a tanulmányokat lehetővé tevő engedély visszavonásáról.
A dokumentum szerint a vízumok visszavonásának ügyében a külügyminisztériumnak kell intézkednie bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Az elnök szerint a Harvard Egyetem nem tett eleget a szövetségi kormány előírásainak, valamint aggasztó külföldi kapcsolatokat alakított ki, és hosszú múltja van a radikalizmust tekintve.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A csíksomlyói kegyhely a Ferenc pápa által meghirdetett jubileumi szentévhez alkalmazkodva "A remény zarándokai" mottóval szervezte meg az idei fogadalmi nagybúcsút.
A már szinte bevallottan korrupt brüsszeli politikusok onnan, az erkölcsi mélységből szeretnék diktálni Magyarországnak, hogy kik legyenek az egyetemi rektorok.
A magyar gazdaság biztos alapokon áll, amit a legfrissebb adatok is tükröznek: a foglalkoztatottság továbbra is kimagasló, közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony.