A kormány célja, hogy megújítsa az élelmiszeripart
2025. augusztus 16. 12:08
A kormány célja, hogy megújítsa és kézben tartsa a hazai élelmiszeripart, ezért lett ez a terület 2015-ben stratégiai ágazat - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter pénteken Ikrényben, a Csoki Nyugat Kft. üzemének átadóján.
A tárcavezető elmondta, hogy a kormány az elmúlt tíz évben 800 milliárd forint támogatással segítette az élelmiszeripari beruházásokat, amelyek az idén is folytatódnak.
Kiemelte, hogy az élelmiszeripar termelési értéke 2010 és 2024 között több mint 38 százalékkal növekedett. Az előző évben az ágazat termelési volumene 3,9 százalékkal, az értékesítése pedig 4,8 százalékkal bővült. Ezzel az élelmiszeripar a jól teljesítő ipari ágazatok közé tartozik - fogalmazott.
A miniszter elmondta, hogy a kormány azon is dolgozik, hogy intézkedéseivel hozzájáruljon a vidék élhetőségének megerősítéséhez, ami fokozza a népességmegtartó képességet.
Hozzátette: fontos a lemaradó térségek felzárkózása, a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem a gazdaságok versenyképességének megőrzése érdekében és a megfelelő infrastruktúra biztosítása.
Hangsúlyozta, hogy soha akkora mennyiségű forráskihelyezés és nyertes pályázat nem volt korábban vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan, mint 2021 és 2023 között.
Nagy István elmondta, hogy a célok elérése érdekében indult el 2014-ben a vidékfejlesztési program, amely azóta a hazai agrár-vidékfejlesztési támogatási rendszer gerincét adja.
Kifejtette, hogy a Közös Agrárpolitika kettes pillérének forrásai, vagyis az agrár-vidékfejlesztési források a program teljes időszakában 2942 milliárd forintot tettek ki. A stratégiai cél a kezdetektől a vidék népességmegtartó képességének fokozása érdekében a vidéki életkörülmények javítása volt. Főként az állattenyésztés, a kertészet és az élelmiszer-feldolgozás támogatása került előtérbe - mondta.
Az élelmiszeriparban 1300 feldolgozóüzem fejlesztésére jutott támogatás. A vidékfejlesztési program által finanszírozott beruházások több mint 310 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország élelmiszer-önellátásának biztosításához.
A miniszter szerint célul tűzték ki az élelmiszeriparban az ágazati innováció ösztönzését, a vállalati hatékonyság növelését. Ezek elérését szolgálta az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című felhívás, amelyben legalább 100 millió, legfeljebb 5 milliárd forint volt igényelhető.
A pályázatra 510 kérelem érkezett 396 milliárd forint értékben, amiből az agrártárca 234 kérelmet támogatott, 190 milliárd forinttal.
Nagy István elmondta, hogy erre a kiírásra nyújtott be pályázatot a Csoki Nyugat Kft. is, amely csaknem 550 millió forint támogatást kapott üzemének építéséhez. Az üzem zöldmezős beruházásként épült, a komplex fejlesztés részeként az üzem mellett egy nagykereskedelmi raktár is megvalósult, informatikai fejlesztéssel. A gyártósor innovatív technológiával rendelkezik, a teljes termelés precíziós technikával ellátott.
Nagy István beszélt arról is, hogy a hazai Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv teljes forráskerete 5651 milliárd forint, amelyből a vidékfejlesztés, vagyis a KAP kettes pillére 3153 milliárd forintot tesz ki. A vidékfejlesztési források több mint fele gazdaságfejlesztést finanszíroz majd.
Augusztus elejére 49 pályázati felhívást jelentettek meg 1524 milliárd forint keretösszeggel.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is stratégiai ágazatként tekint az élelmiszeriparra, a 2027-ig tartó KAP Stratégiai Tervben az élelmiszer- és feldolgozóiparra elkülönített forrás nagysága csaknem 500 milliárd forint.
A mosonmagyaróvári székhelyű Csoki Nyugat Kft. üzemének átadóján elhangzott, hogy a cég több mint 14 ezer terméket forgalmaz és harminc embert foglalkoztat. A beruházás mintegy 2 milliárd forintból valósult meg.
Az 1200 négyzetméteres üzemben a raktározás mellett egy teljesen automatizált kekszgyártó üzemet is kialakítottak.
A cég a nyilvános adatok szerint 2024-ben 5 milliárd 244 millió forint árbevételt ért el, amiből az exportból származó árbevétel 876 millió forint volt. Adózott eredménye tavaly 81 millió forint volt.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.