Kitölti Emmanuel Macron "a francia nép által ráruházott mandátumát" 2027 tavaszáig, függetlenül attól, hogy mi lesz a francia miniszterelnök, François Bayrou által szeptember 8-ra kért bizalmi szavazás eredménye a Nemzetgyűlésben.
"A francia nép által rám ruházott megbízatást (...) a végéig gyakorolni fogom" - jelentette ki pénteken a francia elnök a dél-franciaországi Toulonban a 25. közös francia-német kormányülést követő sajtótájékoztatón.
Macron nem kívánt "politikai spekulációkba" bocsátkozni egy esetleges új nemzetgyűlési feloszlatásról és előrehozott választásokról a bizalmi szavazás valószínűsíthető kudarca után.
Az államfő úgy vélte, hogy a miniszterelnöke előtt álló kihívás "nem leküzdhetetlen", és felszólította a politikai erőket, hogy találjanak "megállapodási utakat" a költségvetésről.
Bayrou hétfőn jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez szeptember 8-án a képviselők részéről a kormány adósságcsökkentő tervének végrehajtásához, és a 2026-ra meghatározandó költségvetési irányvonal támogatásához.
Ez a döntés egy újabb bizonytalan időszakot nyitott meg a francia belpolitikában, amelyben Macron ismét előtérbe került. Miután a kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben, és az ellenzéki pártok - a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett, szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülésig - már jelezték, hogy nem szavaznak bizalmat a kormánynak, a jelenlegi helyzet szerint az a legvalószínűbb, hogy a kormány ugyanúgy megbukik, ahogy az tavaly december elején történt a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.
A kormány bukása esetén Macron kinevezhet egy új kormányfőt, vagy feloszlathatja a Nemzetgyűlést és új választásokat írhat ki, mielőtt új kormányt nevez ki.
Az ellenzéki pártok közül a Jean-Luc Mélenchon által vezetett radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés viszont a köztársasági elnök lemondását is követeli, és új elnökválasztást szeretne.
A szakszervezeti szövetség (CFDT, CGT, FO, CFE-CGC, CFTC, Unsa, Solidaires, FSU) eközben szeptember 18-ra országos közös mobilizációs napot hirdet, "beleértve a sztrájkot és a tüntetést is" a tervezett költségvetési megszorítások miatt - jelentette be pénteken Marylise Léon, a CFDT főtitkára. A mobilizációs nap elvileg tíz nappal a kormánnyal szembeni bizalmi szavazás után lesz, és nyolc nappal a közösségi oldalakon meghirdetett "Zárjunk le mindent szeptember 10-én" elnevezésű állampolgári mozgalom után.
"A költségvetési tervezet borzalmait tartalmazó múzeumot el kell vetni" - hangsúlyozta a CFDT vezetője, miközben a szakszervezetek közös közleményét olvasta fel a France Info hírrádióban. A szakszervezeti vezető szerint, ha a kormány a bizalmi szavazáson megbukik, "akkor is egy társadalmi és adóügyi igazságosságot biztosító költségvetésre lesz a jövőben szükség".
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
Julija Szviridenko hangsúlyozta:Volodimir Zelenszkij akár kétoldalú, akár - az amerikai fél bevonásával - háromoldalú találkozóra is készen áll a béketárgyalások érdekében, de az elmúlt hetekben az orosz elnök nem mutatott jelet arra, hogy szintén készen állna tárgyalni.
"A mindenszarizmus elképesztő mértékben terjed, anonim módon fertőz is", utóbbinál, szemtől szemben más a tónus, az ellenzéki szavazók - kevés kivétellel - megadták neki a tiszteletet, mert meghallgatta őket - önti formába gondolatait Lázár János.
A napokban derült ki, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt megszüntetné az egykulcsos adórendszert, és egy progresszív, többkulcsos adórendszert vezetne be. Mit jelente ez? A tiszaado.hu-n megtudhatja, hogy mennyivel fizetne több adót ha a Tisza kormányra kerülne.