Sváb porta épül a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban
2025. szeptember 14. 15:05
Sváb lakóház és csűr épül fel a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu területén, a jövőben történelmi emlékhelyként és kiállítótérként funkcionáló épületegyüttes több mint 1,66 millió euró (650,4 millió forint) értékű, az Európai Unió által támogatott Interreg-projekt segítségével valósul meg - hangzott el a beruházás nyitórendezvényén a nyírségi megyeszékhelyen pénteken.
Az öt részből álló, Swabian Heritage elnevezésű program célja a sváb örökség kutatása, a sváb épített, szellemi és kulturális örökségek feltérképezése Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, valamint a romániai Bihar és Szatmár megyében - mondta el az eseményen Baloghné Szűcs Zsuzsanna területi múzeumigazgató.
A szakember kifejtette, a pályázat egy tizennyolc hónapos kutatási fázissal indul, melynek során kiadványokat publikálnak, konferenciákat szerveznek Magyarországon és Romániában a sváb örökség megismerésének érdekében. A fejlesztés legnagyobb eleme a Sóstói Múzeumfaluban létrehozandó sváb lakóház és csűr megépítése lesz: a kétszáz négyzetméter alapterületű lakóházat az eredetileg a magyar-román határ mentén fekvő Vállajban lévő egyik sváb lakóházról mintázzák.
A kiállítótérben az 1945 utáni málenkij robot utáni éveket mutatják be, valamint azt, milyenek voltak a sváb mindennapok a Kádár-korszak alatt - mondta el Baloghné Szűcs Zsuzsanna.
Hozzátette, a házhoz tartozó istállóban a málenkij robotról szóló emlékiállítást rendeznek be, a szintén eredeti épületről mintázott csűrben pedig egy száz ember befogadására alkalmas rendezvényteret hoznak létre.
A projektben a román partner segítségével egy sváb interaktív turisztikai útvonalat is kidolgoznak. Emellett közös stratégia készül a sváb útvonal turisztikai célú használatára és bővítésére, de tematikus karavánokat és utazó fesztiválokat egyaránt szerveznek az érdeklődő közönségnek - ismertette a múzeumigazgató.
A Jósa András Múzeum és a Bihar Megyei Műemlék-védelmi Alapítvány partnerségével megvalósított beruházás teljes összege 1 millió 663 ezer euró, amelyből 1 millió 330 ezer eurót európai uniós támogatásként kapnak a kedvezményezettek. A fejlesztés a tervek szerint 2027 decemberében zárul le.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlathoz kapcsolódóan, a szeptember 15-28. közötti időszakban a Magyar Honvédség erői és eszközei az ország több nagyvárosa között harcszerű menetet hajtanak végre. A gépjárművekből és harcjárművekből álló katonai konvojokat esetenként a légierő forgószárnyas légijárművei kísérik.
Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.