J. D. Vance bírálta Európa vezetését és energiapolitikáját, az oktatásban pedig nyitottságot és érdemalapú rendszert sürgetett
J. D. Vance budapesti pódiumbeszélgetésén (MCC) átfogó képet adott Európa helyzetéről, az energiapolitikáról és az oktatás szerepéről. Beszédében hangsúlyozta, hogy bár „szeretik Európát”, a jelenlegi politikai irányítás szerinte kedvezőtlen irányba vitte a kontinenst: Európa kevésbé lett biztonságos, kevésbé szabad és gazdaságilag is gyengébb teljesítményt nyújt.
Az energiaellátás kérdésében éles összehasonlítást tett az Egyesült Államok és Európa között. Kiemelte, hogy az amerikai alacsonyabb energiaárak nem véletlenek, hanem tudatos politikai döntések következményei, míg Európa szerinte olyan stratégiát választott, amely magasabb árakhoz és versenyhátrányhoz vezetett.
Az oktatásról szólva Vance két alapvető célt fogalmazott meg: az oktatási rendszernek egyrészt fel kell készítenie az embereket arra, hogy hatékonyan dolgozzanak a gazdaságban, másrészt fejlesztenie kell a kritikus gondolkodást, hogy az állampolgárok aktívan részt tudjanak venni a demokratikus folyamatokban. Ugyanakkor bírálta az egyetemek működését is: szerinte ezek az intézmények nem helyezhetik magukat a társadalom fölé, és nem várhatnak automatikusan közpénzt, különösen akkor, ha olyan ideológiákat képviselnek, amelyekkel az adófizetők nem értenek egyet.
Saját tapasztalataira hivatkozva – különösen a Yale Law School-on töltött időszakára – arról beszélt, hogy az elit intézmények gyakran zárt hálózatokat alkotnak, amelyek önmagukat erősítik. Ennek következményeként a politikai és gazdasági döntéshozók egy része elszakadhat a hétköznapi emberek valóságától. Ezért hangsúlyozta, hogy az oktatásnak nyitottabbá kell válnia, és nagyobb hangsúlyt kell kapnia az érdemalapú kiválasztásnak, nem pedig a kapcsolati tőkének. Figyelmeztetett arra is, hogy ha ez nem történik meg, a rendszer hosszú távon kudarcra van ítélve, és ebben a fiatal generációnak is felelőssége van.
A rendezvényen Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke a magyar–amerikai kapcsolatok erősségét emelte ki, valamint azt, hogy Vance látogatása szimbolikus jelentőségű. Beszédében hangsúlyozta a Mathias Corvinus Collegium szerepét, amely szerinte nem csupán oktatási intézmény, hanem egy olyan küldetés, amely a jövő generációját készíti fel a nemzet szolgálatára és a nemzetközi versenyre.
Orbán Balázs kitért arra is, hogy a nyugati világ egyes egyetemein szerinte erősödik egy progresszív ideológiai irány, amely korlátozhatja a szabad vitát és a tudományos élet sokszínűségét. A magyar felsőoktatási modell átalakítását emiatt politikai viták övezik, és nemzetközi kritikák és szankciók is érték a rendszert. Ugyanakkor kiemelte, hogy az MCC több ezer diáknak kínál képzéseket, és célja olyan fiatalok nevelése, akik egyszerre elkötelezettek hazájuk iránt és versenyképesek globális szinten.
