Regnum Marianum Hevesen

A hevesi Halász-kúriában nyitották meg Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész Regnum Marianum című tárlatát. Az alkotó kisplasztikái tekinthetők meg az alföldi városban megrendezett kiállításon. A megnyitón jelen volt Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök. A megnyitó beszédet Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke mondta el. Mint fogalmazott:

"Regnum Marianum,
Téged választottunk,
Mária Országa,
Szívünkbe fogadtunk.

Égő szereteted
Éltessen bennünket,
Regnumi ifjakat,
Krisztus katonáit."

A középkori vers nem vesztett érvényéből: a szeretetnek – igenis - meg kell találnia Krisztus elszánt katonáit is:

Mária országának megvédéséhez ma is bátorság kell.

Ahhoz a művészethez, amelyet Mihály Gábor bő fél évszázada művel, az Istentől kapott talentumok mellett ugyancsak bátorság is szükséges: Szűz Máriát, Krisztust, Szent Istvánt, Szent Lászlót megformálni, bronzba önteni és kiállni velük a széles közönség elé, ehhez a mai világban vitézi észjárás is szükségeltetik.

A művész Európa védőszentjének gondolja Jézus anyját, Szentlélek mátkáját – ahogy középkori Himnuszunk nevezi a magyarok Boldog Asszonyát.

Nos, régi nagy patrónánkat

Mihály Gábor a New York-i tőzsde támadó bikájára ültette, sugallva, hogy a pénzhatalom elrabolja Európa lelkét.

A New York-i művet egy itáliai mester alkotta még a nyolcvanas évek közepén, Mihály Gábor remeke azonban még régebbi fejleményre utal: az ógörög mítoszra, Európa elrablására. Talán mondhatjuk, az akkori tettes, Zeusz nemesebb lelkű volt, mint a mostani pénzhatalom. A főisten által Kréta szigetére rabolt föníciai hercegnő, Europe egy másfél évezreden át virágzó kultúrájú kontinensnek adott nevet. Ezt a kultúrát azonban a mai tőzsdeguruk még a napfényes Kréta szigete előtt a tengerbe ejtenék.

Egy másik szobor a közelebbi múltat hozza elénk: 1026 évvel ezelőtti mozzanatot láttat. Asztrik pannonhalmi apát – későbbi kalocsai érsek – az utolsó magyar nagyfejedelem fejére helyezi a Szentszéktől II. Szilveszter pápa által küldött koronát, s így az első magyar keresztény királlyá avatja a korábbi Vajkot: Istvánt.

Mihály Gábor természetesen megformázta az Istvánt szentté avató László királyt is, aki ma Szent Lászlóként tisztelünk és őrizzük emlékezetünkben.

A Gizella királyné koronázása, Piéta, Angyali üdvözlet, Hármashalom-Kettőskereszt című szobrok figyelemfelkeltő bemutatása, kétezer éves keresztény európai talajba mélyedő kulturális gyökereink megidézése, felmutatása. Különösképpen kiemelve a felsoroltakon túl a szintén kiállított, nemzeti létünket megtartó erejű, a mohácsi áldozat után felfénylő leki tartalék, a “Főnixi megújulás” című, a Mohácsi csata 500. évfordulójára kiírt nemzetközi emlékműpályázaton díjnyertes tervet.
Mihály Gábor képzőművészként elsősorban a köztéri szobrászatban alakította életművét: Nyugat-Európa és Ázsia több pontján is emelkednek remekművei,

Történelmünk nagyjairól, sorsfordító eseményeiről, a Szent Koronáról alkotott monumentális szobraival a sok évtizedes kommunista hatalomban kizsigerelt nemzeti öntudat magára találásához vezető utat egyengette.

A kiállításnak címét adó kis szoborterv, a Regnum Marianum a Hartvig-legendából ránk maradt, a magyarságnak évezredes keresztény tudatában megőrzött, Ferenc pápa számára is különlegesnek ható országfelajánlás „égi jelenetét” körvonalazza.

Monumentális méretű szoborban a keresztény magyar nemzet emblematikus jelképe lehetne.

Az ország valamely kultikus pontján a magasba emelve–felmutatva, örök időkre hirdetné Mária királyságát, országunkra kiterjesztett oltalmát.

A kereszténységben összekovácsolódott európai kultúrát és a nemzetek létét fenyegető ideológiák és művészeti trendek útvesztőiben az effajta művek segítenek eligazodni, észrevétlenül hatnak, emlékeztetnek bennünket a legfontosabbra, eredetünkre, kik vagyunk, honnan jöttünk és merre tartunk.

Az évezreddel korábbi Európa kiemelkedő alakjait formázta szoborrá Mihály Gábor,

olyan magyar nagyságokat, akik nélkül a mai Európa sokkal színtelenebb lenne.

Nagy személyes élmény számomra, hogy Kő Pálhoz kapcsolódó kúriában nyithatok meg kiállítást. Tanú vagyok: Mihály Gábor és Kő Pál jó barátságban voltak, nem véletlen, hogy Kő Pál átvehette 2007-ben azt az M. S. mester-díjat, melyet Mihály Gábor és szerénységem alapítottunk, s amelyet eddig 16 alkalommal adtunk át. Magam is barátságban voltam – vagyok – Kő Pállal, annak ellenére, hogy én soha nem szólítottam Lujosnak. Nagy élmény volt, amikor szőlővárosomban, Gyöngyösön még a nyolcvanas években, a kommunizmusban királyszobrot avathattunk: Károly Róbert bronz alakját. Akkor nem sejtettem, hogy a kiváló szobrászművésszel valaha megismerkedhetek, ám többször jó alkalmakkor találkoztunk, többek között a 2000. évi hannoveri világkiállításon is, ahol ő két szoborral jelentkezett, humorára jellemző módon abban az országban Paul Stein néven szerepelt. Akkor sem sejtettem, hogy 26 évvel később az ő szülővárosában a hozzá kapcsolódó helyen kiállítást nyithatok meg, s ez most megtörtént, és óriási megtiszteltetés számomra. És öröm!

A megnyitón ünnepélyes keretek között adták át 2026. május 16-án a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális Műhelyének elismerő oklevelét - írja a Hevesi Hírportál.

Az elismerést Halassy Csilla szobrászművész vehette át, akinek több évtizedes kulturális és művészetszervező munkásságát méltatta az akadémia.

A kitüntetés adományozását Bodonyi Csaba, Széchenyi-, Ybl- és Makovecz Imre-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális Műhelyének elnöke javasolta a műhely legutóbbi munkacsoporti ülésén. Az MMA akadémikus tagjai egyhangú döntéssel szavazták meg az elismerő oklevelet a Hevesen élő szobrászművész számára.

Képek: Gondola