Ferenc pápa és Orbán Viktor a béke pártján áll, vélik a magyarok
"Az orosz-ukrán háború egyévnyi ukrajnai és gazdasági pusztítását követően továbbra sem került látótávolságba a fegyverszünet vagy a béke kérdése. Miután halált okozó fegyvereket vásárol és szállít, s miközben a tizenegyedik szankciós csomagot készíti elő az Európai Unió, fontos kérdés, hogy a nemzetközi szereplők a béke vagy a háború irányába tesznek lépéseket. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a legismertebb vezetők pozícióját ebben a kérdésben" - írja a Magyar Nemzet hétfői száma.
2023. május 22. 09:50
A Nézőpont szerint az utóbbi időszakban kevés, a béke nevében történő nemzetközi felszólalás történt. Ellenben Ferenc pápa magyarországi látogatása során többször is felszólított az ukrajnai béke érdekében szükséges "kreatív erőfeszítésekre". A kutatás szerint a pápa a legbékepártibb (92 százalék), s szinte senki nem gondolja (1 százalék), hogy a háború pártján állna.
A katolikus egyházfőn kívül csak a magyar kormányfőről gondolja a magyarok többsége, hogy a békét szeretné előmozdítani (72 százalék), s mindössze ötödannyian vélekednek ezzel ellenkezőleg (14 százalék). Orbán Viktor békepártiságáról nemcsak a kormánypártiak (94 százalék), de még az ellenzékiek többsége (50 százalék) is meg van győződve. A közvélemény-kutatás szerint a Fidesz-szavazók körében szinte senki (1 százalék) nem gondolja, hogy ne a békét támogatná, míg a baloldaliak közül is csak kevesebb mint egyharmad tudja ezt elképzelni (30 százalék) - áll a cikkben. A felmérés szerint az Európai Unió két legnagyobb tagállama vezetőinek megítélése már megosztóbb.
A decemberben békekonferenciát tartó Emmanuel Macron francia elnökről többen feltételezik (46 százalék), hogy a békét szeretné előmozdítani, mint akik szerint valójában a háború pártján áll (35 százalék). A kezdeti vonakodása után Ukrajnának egyre több fegyvert biztosító Németország vezetőjéről, Olaf Scholz kancellárról azonban már többen gondolják úgy, hogy a háború pártján áll (35 százalék), mint hogy fegyvernyugvást szeretne (33 százalék) - idézi a felmérést a Magyar Nemzet.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
