Munkácsy Mihály az 1880-as évek második felében, leginkább 1886 és 1888 között festette kosztümös zsánerjelentekből álló képsorozatát. Ezeknek jellegzetességei közé tartozik, hogy a női alakok lírai jelenetek főszereplőiként, hímzőráma fölé hajolva, vagy valamilyen hangszeren játszva, valamennyi képen azonos környezetben jelennek meg.
2023. december 8. 13:27
Munkácsy Mihály Szerelmi dal című festménye (részlet) a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban tartott sajtótájékoztatón 2023. december 8-án. Az alkotást, melyet először Székesfehérváron láthat a nagyközönség Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg a közelmúltban. MTI/Bodnár Boglárka
Újabb Munkácsy Mihály-festménnyel bővült Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő gyűjteménye, a képet először Székesfehérváron láthatja a nagyközönség - jelentette be Fásy Ádám, a Munkácsy Alapítvány elnöke pénteken, a Szent István Király Múzeumban.
Fásy Ádám elmondta, hogy a Szerelmi dal című festménnyel tovább gyarapodott a csaknem 30 milliárd forint értékű gyűjtemény, amelyet Pákh Imre az évtizedek alatt hozott létre. Arról nem tett említést, hogy hol és mekkora összegért vásárolta a műgyűjtő az alkotást.
Emlékeztetett arra, hogy az alapítványt 2005-ben hívták életre, Székesfehérvár a 47. állomása a kiállítás-sorozatnak. Úgy vélte, ez a tizennyolc év is bizonyította, hogy ha "odaviszik a kultúrát az emberek közelébe, akkor arra odafigyelnek, mert szeretik a művészetet és szeretik Munkácsyt".
Jelezte, hogy éppen a Szent István Király Múzeumban köszönthették a kiállítás-sorozat ötmilliomodik látogatóját, ami szintén jelzi a "festőgéniusz" népszerűségét.
Pokrovenszki Krisztián, a múzeum főigazgatója megjegyezte, hogy Pákh Imre gyűjteményének legelső darabja, a szintén 1888-ban festett Ballada című festmény mellé került a most frissen megvásárolt alkotás. Mint mondta, közös a két festményben, hogy mindkettő középpontjában egy női alak látható nagypolgári környezetben, hangszerrel a kezében.
Közölte, hogy a székesfehérvári Munkácsy-kiállítást szeptember 15-e óta 18 ezren látták.
A sajtóanyag szerint Munkácsy Mihály az 1880-as évek második felében, leginkább 1886 és 1888 között festette kosztümös zsánerjelentekből álló képsorozatát. Ezeknek jellegzetességei közé tartozik, hogy a női alakok lírai jelenetek főszereplőiként, hímzőráma fölé hajolva, vagy valamilyen hangszeren játszva, valamennyi képen azonos környezetben jelennek meg.
A Szerelmi dal című mű megegyezik a sorozat többi darabjával, különösen az 1888-ban készült Ballada ismert változataival. Mindegyiken egy mandolinon játszó fiatal nő látható, ezúttal egy fiatalabb férfi társaságában, akit szokatlanul közelről ábrázolt a festő, amint a távolba tekintő, álmodozva dalolgató nőt hallgatja. A két alak közeli kivágása a sorozat többi darabjától eltérő, intimebb, egyben érzelmi feszültséggel teli hangulatot kölcsönöz a képnek.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Soltész Miklós emlékeztetett, hogy közel hét éve döntött arról a kormány, hogy összefog a katolikus, az evangélikus és a református egyházakkal annak érdekében, hogy az egyházi fenntartású óvodákat fejlesszék, bővítsék.
Felelőtlen figurák atomfegyver bevetésére akarják provokálni Putyint. E szélsőségesek nem gondolnak bele abba, hogy a javadalmazást nem tudják felélni, ha atomfelhők jelennek meg kontinensünk fölött.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
