Munkácsy Mihály az 1880-as évek második felében, leginkább 1886 és 1888 között festette kosztümös zsánerjelentekből álló képsorozatát. Ezeknek jellegzetességei közé tartozik, hogy a női alakok lírai jelenetek főszereplőiként, hímzőráma fölé hajolva, vagy valamilyen hangszeren játszva, valamennyi képen azonos környezetben jelennek meg.
2023. december 8. 13:27
Munkácsy Mihály Szerelmi dal című festménye (részlet) a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban tartott sajtótájékoztatón 2023. december 8-án. Az alkotást, melyet először Székesfehérváron láthat a nagyközönség Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg a közelmúltban. MTI/Bodnár Boglárka
Újabb Munkácsy Mihály-festménnyel bővült Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő gyűjteménye, a képet először Székesfehérváron láthatja a nagyközönség - jelentette be Fásy Ádám, a Munkácsy Alapítvány elnöke pénteken, a Szent István Király Múzeumban.
Fásy Ádám elmondta, hogy a Szerelmi dal című festménnyel tovább gyarapodott a csaknem 30 milliárd forint értékű gyűjtemény, amelyet Pákh Imre az évtizedek alatt hozott létre. Arról nem tett említést, hogy hol és mekkora összegért vásárolta a műgyűjtő az alkotást.
Emlékeztetett arra, hogy az alapítványt 2005-ben hívták életre, Székesfehérvár a 47. állomása a kiállítás-sorozatnak. Úgy vélte, ez a tizennyolc év is bizonyította, hogy ha "odaviszik a kultúrát az emberek közelébe, akkor arra odafigyelnek, mert szeretik a művészetet és szeretik Munkácsyt".
Jelezte, hogy éppen a Szent István Király Múzeumban köszönthették a kiállítás-sorozat ötmilliomodik látogatóját, ami szintén jelzi a "festőgéniusz" népszerűségét.
Pokrovenszki Krisztián, a múzeum főigazgatója megjegyezte, hogy Pákh Imre gyűjteményének legelső darabja, a szintén 1888-ban festett Ballada című festmény mellé került a most frissen megvásárolt alkotás. Mint mondta, közös a két festményben, hogy mindkettő középpontjában egy női alak látható nagypolgári környezetben, hangszerrel a kezében.
Közölte, hogy a székesfehérvári Munkácsy-kiállítást szeptember 15-e óta 18 ezren látták.
A sajtóanyag szerint Munkácsy Mihály az 1880-as évek második felében, leginkább 1886 és 1888 között festette kosztümös zsánerjelentekből álló képsorozatát. Ezeknek jellegzetességei közé tartozik, hogy a női alakok lírai jelenetek főszereplőiként, hímzőráma fölé hajolva, vagy valamilyen hangszeren játszva, valamennyi képen azonos környezetben jelennek meg.
A Szerelmi dal című mű megegyezik a sorozat többi darabjával, különösen az 1888-ban készült Ballada ismert változataival. Mindegyiken egy mandolinon játszó fiatal nő látható, ezúttal egy fiatalabb férfi társaságában, akit szokatlanul közelről ábrázolt a festő, amint a távolba tekintő, álmodozva dalolgató nőt hallgatja. A két alak közeli kivágása a sorozat többi darabjától eltérő, intimebb, egyben érzelmi feszültséggel teli hangulatot kölcsönöz a képnek.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a fejújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf zarándokház átadó ünnepségén pénteken.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
