Csizmadia László – civil.info

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) köszönetet mond a Békemenet résztvevőinek - jelentette ki Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke. Őt kérdezte a Gondola.

– Elnök úr, miért fontos az, hogy egy demokráciában időnként nagy tömeg érzékeltesse a széles társadalommal, hogy politikailag helyesen gondolkozik?

– Köszönöm a kérdést, mert rögtön a lényegre tapintott. Hogyha nagyon le akarjuk rövidíteni, a mi szervezetünk eszmei mondanivalója: a népfelség elvét valljuk. Mindig vitatjuk, hogy a demokrácia csak a politikai pártok tevékenységével függ össze, tehát nem csak azzal, hogy ki megy el a választásokra. Adódhatnak hibák a kormány működésében is, mert vagy a kisebbséggel nem foglalkozik megfelelően, vagy talán túlságosan fölé nő a népfelség elvének, de a másik oldalon azt kell látnunk, hogy talán egy-két olyan miniszterelnök és kormány létezik ma Európában, aki és amelyik hajlandó a népét megkérdezni arról, hogy mégis milyen irányt követne, és hogy a felgyorsult világban óráról órára hogyan értékeli az eseményeket. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Orbán Viktor és kormánya ezek közé tartozik. Ha szabad innen lentről, a nép oldaláról valamit mondani: a nemzeti konzultációk elősegítik azt, hogy a kormány közelebb érjen a többség véleményéhez. Hála Istennek most a Holdról is látszott, hogy mi a többség. Ugyanakkor van olyan réteg, nem is kicsi, ugye minimum 20 %, amelyik a demokráciát a fotelben ülve éli meg. Tehát azzal is kell foglalkozni, hogy hogyan gondolkodhatnak ezek az emberek. Én úgy vélem, talán a többség is igazat ad nekem, hogy ezek az emberek azt mondják, az lesz jó nekik, amit a politikai pártcsatározások után kialakult kormányzat fog megvalósítani.Tehát ők sem függetlenek, csak egész egyszerűen azt mondják, a többségre bízzák a döntést. Persze ha megkérdeznénk az ellenzéket, ők azt mondanák, hogy azért nem mentek el szavazni, mert ellene vannak a kormánynak. Erről szó sincs. Tehát én a demokráciát mindenféleképpen úgy gondolnám, hogy a többség elképzelését követni kell, de a kisebbség akár napi gondjaival is nagyon kiemelten foglalkozni szükséges. Nagyon jellemző, hogy Európai Parlamentben sok képviselő úgy gondolja, ha a nép, vagy kicsit tágabb értelemben a nemzet, vagy szűkítve a választópolgár: elküldi őt az Európai Unió testületébe, azért teszi, hogy ott bizonyos eszmeiséget kövessen. De sokszor előfordul, hogy nem ezt teszi – az eredetileg zöldpárti például már barna vagy vörös –, mert csúnyán fogalmazva a korrupció megérintette. Tehát hátat fordított a választóinak, azoknak, akik bizalmat adtak neki és úgy gondolták, hogy attól az eszmeiségtől, amelyet képviselve megnyerte a választást, attól nem fog eltérni.És még ennél is nagyobb bűnnek tartom, amikor a magyar emberek érdekeit eladja, gyékényen árulja egy képviselő, azaz mondjuk ki, árulóvá válik. Ez nagyon súlyos probléma. Ezt látjuk most, amikor az európai, nekünk járó pénzek utalásáról vagy visszatartásáról van szó. Kellene lennie egy erkölcsi törvénynek, amely azt mondja, hogy nem adhatom el azt az ügyet, amely az összes magyar ember érdekét érinti. Azt én nem támadom, és nem adom el magamat külföldi érdekeltségeknek még akkor sem, hogyha én egy megélhetési politikus vagyok. Az Európa Bizottság elnöke is amikor, ki tudja, hogyan, megállapodott a coviddal kapcsolatos vakcinákról, elárulta a társadalmakat, tehát ez egy nagyon súlyos kérdés. A gyarmatosítás meg a szuper állam erőltetése pedig összefügg a korrupcióval.

A drónnal készült képen a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői vonulnak a Margit hídon 2024. június 1-jén. MTI/Czeglédi Zsolt

– A Békemenethez hasonló nagy tömegrendezvényeken hogyan lehet elérni, hogy teljes béke legyen a tömegen belül? Tehát semmi atrocitás ne történjen, sőt jó hangulat is uralkodjon?

– Erre vagyunk mi büszkék! Nem azért, mert olyan erős védelmet tudnánk mi civilek biztosítani a hívásunkra odaérkező emberek számára, mert arra azért megvannak az állami szervezetek, amelyeknek oda kell figyelni, hiszen bejelentett demonstrációról van szó. Hanem amikor nap mint nap tapasztaljuk, hogy fölteszik a kérdést, hányan voltak a mostani békemeneten, akkor én azt emelném ki, hogy egy biztos: nagyon sokan voltak. Abban is biztos vagyok, hogy az egyik legnagyobb békemenet volt. Aki ezt tagadja, az vagy vak, vagy nem volt ott, vagy nem nézte a drónfelvételeket. De a legfontosabb a minőség. Hogy hogyan érjük el mi azt, hogy ott nincs rendbontás, bátran lehet gyerekkocsival vonulni, a nyakunkba véve a kis csemetéket, hogy lássa, mi történik itt Magyarországon, és a szülője hogyan gondolja a későbbi szerepét ennek a kisembernek.

A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenet résztvevői a margitszigeti nagyréten 2024. június 1-jén. MTI/Balogh Zoltán

Ezt úgy lehet elérni, hogy akik eljönnek, az a csendes óriási többség, amely teljes mértékben intelligensen, elegánsan egy tényleg igazi eszmeiség mellett állnak ki, nemcsak megélhetési viszonyok szerint próbálnak alkalmazkodni, hanem nemes meggyőződés mozgatja őket, amely úgy szól, hogy keresztény, nemzeti és konzervatív. Ez ennek a meggyőződésnek az erkölcsi összességét is magával hozza. Abba pedig nem fér bele a rendbontás, nem fér bele a káromkodás, viszont belefér a magyar Himnusz. Belefér az imádság, és belefér az, hogy most itt egymással nagyon jól érezzük magunkat, mert akár balra nézek, akár jobbra, akkor is mindenki mosolyog. Tehát eleve ez a tömeg, ami megjelent, kifejezetten békepárti. A zsidó-keresztény kultúrának az alapjait őrzik mindazok, akik eljöttek és ezt sugározni is tudták magukból.

– Miért tudhattuk mégis előre, hogy a liberális sajtó ezt vagy agyonhallgatja, vagy fanyalogva lekicsinyíti? Sőt a baráti a sajtó is azt írja, hogy százezer ember volt ott, holott a többszöröse jelent meg. Miért tudhattuk előre, hogy ez lesz a Békemenet médiavisszhangja?

– Ez már történelem…2009-ben Makovecz Imre meghívott húsz embert. Így ültünk körbe kis műtermében. Ott pontosan azt mondta, hogy most már itt valamit csinálni kellene, emberek, titeket meghívtalak, mert úgy érzem, hogy ti is ezt gondoljátok. Le kellene váltani most már ezt a Gyurcsány-Bajnai kormányzást, mert ez tönkreteszi az országot. Frontokkal állunk szemben. Kimentünk a Hősök terére, elhatároztuk, hogy kell egy tüntetés. Csináltattunk szórólapokat, és azokat az autók szélvédőjére feltettük. Akkor jön a következő nap, ugye virágvasárnap, hányan lesznek hát?... Mondtuk, reméljük, hogy sokan, de hát azért nem volt akkora hírverés, hogy rengeteg ember legyen. Akkor én ott 3. vagy a 4. felszólaló voltam. Életemben először beszéltem ilyen tömeg előtt. Fölmegyek a pulpitusra, szemben van az Andrássy út, jobbra-balra látható óriási tömeg, és láttam, hogy az Oktogonnál is állnak még emberek. Én most visszatekintve: legalább kétszázezer embernek tudom mondani. Gyönyörűen lement a találkozónk, az emberek ujjongtak. A lelkesedést felkiáltásokkal is megmutatták. Megyek hazafelé, és hallom, mellettem valaki jön és rádiót hallgat. Ágh Attila politológus volt és a rádiónyilatkozata így hangzott: körülbelül ötezer ember volt jelen. Azaz már az első alkalommal is kicsinyítgette a megmozdulást a liberális oldal. Ha viszont a 200 ezerre azt mondja, ötezer, ki lehet számolni, hogy a további békemeneteken hányan voltunk valójában. Visszatérve a gondolatra, én Makovecz Imrének örökké hálás vagyok. Imre bátyám gyakorlatilag elindított minket ezen az úton, hiszen ott alakult a Békemenet. Én 2009 virágvasárnapját a Békemenet ősbemutatójának tartom. Persze abból a 20 emberből azért volt olyan, aki úgy gondolta, nem biztos, hogy azt kell csinálni, amit Imre bátyám gondol. Makovecz Imre megkérdezte: Uraim, hölgyeim van-e valaki olyan, aki úgy érzi, hogy nem akarja ezt a fajta eszmeiséget és gondolatvilágot, valamint tevőleges cselekvést elfogadni? És akkor Vona föltette a kezét. Nem baj, mondta Imre bátyám, ott az ajtó, szia Gábor. Mi folytatjuk tovább a megbeszélést. Gábor fölállt, és egy fordulattal távozott. Ez is még hozzátartozik a történethez.

– Tömegrendezvény felelősséggel is jár, főleg ha előre szólnak, hogy villámlás is várható, ilyenkor az imán kívül mit lehet tenni?

– Hát itt nem volt tornádó, erről is szóltak már előre, hogy várható. Nem ajánlották a részvételt különböző Facebook-oldalak, mert elromlott teljesen az időjárás, szóval arra lehetett számítani, hogy vihar lesz, és ez kisöpör bennünket a béke szigetéről. Valóban vannak fenyegetések és nem csak viharral fenyegetnek. Személyesen is. Én kis ember vagyok, de engem is meg tudtak találni a fenyegetések. Egyet tehetünk, amit bölcs pápánk mondott, hogy ne féljetek. Mert ha félünk, akkor nem merünk mozdulni, akkor sarokba szorulunk és még nagyobb ütleget kaphatunk. De ha úgy érezzük, hogy igazságunk van, akkor el kell indulni, és ezt a bátorságot visszaigazolták mindazok, akik ott voltak most. És hát amire fel kell készülni: egy szervezés folyamán a mentőkkel, a tűzoltókkal, a rendőrséggel, tehát mindenkivel egyeztetni szükséges, addig a mértékig, hogy tudják a védelmünket biztosítani. Remekül látták el a feladatukat. Én a Rókus tér környékén születtem, így fölmerült bennem, hogy talán jó lesz tartani attól, hogy a tömegből valaki valami balhét akar csinálni. De senki nem mert vagy nem is akart balhét csinálni. Egyrészt mert politikailag is negatív lett volna az ilyen hozzáállás, másrészt persze az ilyen nem zárható ki teljesen, hiszen vannak örültek. Nézzük a Fico-féle eseményt, ami tényleg figyelmeztető jel volt, és azért mi is igyekeztünk úgy szervezni a az útvonaltól kezdve mindent, hogy elkerülhető legyen bármilyen atrocitás, ami megzavarhatja ezt a békés eseményt.

– Tőlünk nyugatra ez a hatalmas demokratikus rendezvény egyesekből dührohamot váltott ki, egy bajor szélsőséges politikus egy magyar vezetőt megvádolt azzal, hogy „Putyin zsoldjában áll”, és így tovább. Tehát ott dührohamot kelt, ha valódi demokráciát látnak. Ezt hogyan kell számításba venni?

– Nagy baj, hogy valóban, a nyugat elfordul az igazi és követendő magatartástól. Pedig az Európai Unió atyái meghatározták, hogy merre kell menni. Ezek az atyák nem úgy gondolták, hogy politikai eszközökkel kell egymásnak esni és a győzelmet kivívni. Ők azt mondták, hogy a gazdaságnak van primátusa a politika előtt, és ez olyan dolog, amit követni kellett volna, tehát az elsőbbség, a primus inter pares elve szerint párbeszéd alapon kell vinni az ügyeket. Hogyha egy gazdasági összefogás Európában ragyogóan működne, és egy darabig működött is, ha nem is annyira kiemelkedően, de a lényeg az, hogy az biztosítja mindenfajta pártállás nélkül az embereknek a jobb életkörülményeit. És ez alapvető dolog. Tehát a gazdaság rendkívül fontos ilyen szempontból, és ez manapság is nagyon fontos lenne. Ha egy igazi kapitalizmusnak a pozitív értékeit nézzük, akkor az is onnan, Nyugatról jött át, és egy darabig ragyogóan működött is. De mintha valami elszakadt volna. Hirtelen nyugati vezetők elkezdtek úgy gondolkodni, hogy a pénz, a Mammon az elsődleges, csak az ő pozíciójuk az érdekes, azt kell mindenáron megvédeni és biztosítani. A nép nem érdekes. Vannak példák, ugye, ahol a pénz még arra is képes, hogy a családi közösséget szétbombázza, tehát itt történt egy fordulat. És ezt a fordulatot az a bizonyos egy százalék irányítja, amelyik a világ gazdaságának a legnagyobb részét uralja. Az ő akaratukat minden további nélkül tudják közvetíteni, mert most már sok Júdás van. Ha az illegális migrációról beszélünk, az miért történhetett meg? Az egyik ok az, hogy Afrikának és a Közel-Keletnek a kincsei, amelyek könnyen elérhetők voltak, kimerültek. És az USA, amelyik ugye a világ csendőre talán még mindig, bár már ingadozik ez a szerepe, úgy gondolta, hogy új gyarmatot kell szerezni.
A Soros-féle gépezet elindította az illegális bevándorlókat, másrészt a technika, technológia, a világ úgy fejlődik, hogy ma már egy sivatagi sátorban is látják, hogyan él az európai ember. És akkor elkezdett gondolkodni a politika, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a világuralmat a kezükben tudják tartani. Kitalálták azt, hogy Európát el kell gyengíteni, mert Európa az a gazdasági egység, amelyik még pár évvel ezelőtt, de még öt-hat évvel ezelőtt is élen állt a világban a gazdasági eredményeket tekintve. És hát nagyon jól kiszúrták az illegális migrációt, ehhez megtalálták azokat az embereket, az unió vezetőit, akik ezt a szándékot támogatták. A folyamat arra nagyon jó, hogy kicserélem Európa lakosságát, hogy káoszba taszítsam a kontinenst. Ha polgárháborút tudok szítani, akkor a zavarosban tudok halászni, és gyakorlatilag ezt Ukrajnában ragyogóan el is játszották. Színpadra állították Zelenszkijt, akit remélem, majd egyszer megkérdeznek, hogy hány embert tudott halálba küldeni a semmiért. Volt ilyen bíróság, mint tudjuk, a II. világháború után. A felelősöket meg kéne találni, hiszen egy halálgyár működik a szomszédunkban. Szapulják a magyar államot, hogy nem akar a háborúban részt venni, békepárti, micsoda dolog ez? Igen, mert Trianon elintézte, hogy az első pillanattól kezdve a magyar ember ott van Ukrajnában, és gyakorlatilag magyar emberek is harcolnak az oroszok ellen, és hullatják a vérüket. Most akkor kérdezzük, hogy miért nem akar a magyar, az ötvenhatos tapasztalat birtokában is, háborút? Hát mert nem balga. Nem balga, a saját bőrén érezte, hogy mivel számolhat, a történelem mit igazol neki vissza. A magyarok világítanak ma lámpással, és a kontinensen észhez térhetnek, az emberek látni is fognak. Az atomháború nagyon közel van. Tehát abban bízunk, hogy a magyarok ezt most nagyon helyesen látják, és a június kilencedikei választásokon történik legalább egy olyan fordulat, hogy az Európai Unióban ki lehet nyitni az ablakot, és az áporodott levegő legalább menjen ki, mert ez a minimum. És erősödjön meg egy olyan jobboldal, amelyik legalább az egyensúlyt tudja tartani a baloldallal.

Molnár Pál