A szonda egy fúróval és egy robotkarral talajt és sziklákat vett fel, készített néhány fotót a felszínről, és egy kínai zászlót tűzött ki.
2024. június 25. 16:41
thesun.my
A kínai holdszonda visszatért a Földre az első mintákkal a Hold feltáratlan túlsó oldaláról. A Chang'e-6 kedden landolt a Belső-Mongólia sivatagban, két hónapos küldetés után.
Kína az egyetlen ország, amelynek űrhajója leszállt a Hold túlsó oldalán, már 2019-ben is.
A túlsó – a Földtől távolabbi – oldal távolsága, valamint az óriási kráterekből és kevés sík felületből álló nehéz terepe miatt technikailag nehéz elérni.
A Chang’e-6 kapszula leszállt Belső-Mongólia sivatagában.
Ez Kína hatodik küldetése a Holdra, és a második küldetése a túloldalra
A Chang’e-6 május elején indult egy űrközpontból, majd néhány héttel később sikeresen landolt a Hold déli sarkához közeli kráterben. Küldetése 53 napig tartott.
A CCTV állami műsorszolgáltató szerint a szondát Pekingbe küldik, és ott veszik le a mintákat.
A szonda a kínai mitológiában Chang'e holdistennőről kapta a nevét.
A szonda egy fúróval és egy robotkarral talajt és sziklákat vett fel, készített néhány fotót a felszínről, és egy kínai zászlót tűzött ki.
Peking hatalmas erőforrásokat fordított űrprogramjába az elmúlt évtizedben, hogy felzárkózzon mind az Egyesült Államokhoz, mind Oroszországhoz.
Célja, hogy 2030-ig legénységgel rendelkező küldetést indítson a Holdra, és végül egy bázist építsen a Hold déli sarkán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.