Megállapították: az elmúlt évek nemzetpolitikájának köszönhetően a külhoni magyar közösségek az élet minden területén megerősödtek.
2024. július 26. 22:15
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) munkaebéden tárgyal a határon túli magyar szervezetek vezetőivel Tusnádfürdőn 2024. július 26-án. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b2), Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár (b) és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (b4). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken munkaebéden tárgyalt a határon túli magyar szervezetek vezetőivel Tusnádfürdőn - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
A tanácskozáson Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke, Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Orban Du±an, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vett részt.
Megállapították: az elmúlt évek nemzetpolitikájának köszönhetően a külhoni magyar közösségek az élet minden területén megerősödtek.
"Intézményrendszert tartunk fenn és fejlesztünk az oktatás, a kultúra, az egyházak, a sport és a média területén. Megerősítettük a külhoni magyar politikai intézményrendszert is. A 2023-as és 2024-es választásokon a Kárpát-medencei magyar pártok megtartották pozícióikat országos, regionális és helyi szinteken is" - olvasható a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
