Lezsák Sándor szavai szerint a Kurultáj a népi diplomácia évezredes keleti értékeit közvetítő és megújító nagy, európai ünnep, amelynek a nagy múltú Bugac, "a hun-türk tudatú népek zarándokhelye" ad otthont.
Utoljára frissítve: 2024. augusztus 9. 17:47
2024. augusztus 9. 14:52
Dagesztánból érkezett résztvevő a Kurultaj - Magyar Törzsi Gyűlés, a türk országokkal való kapcsolattartás hagyományőrző rendezvényének megnyitóján az Országház Felsőházi termében 2024. augusztus 9-én. MTI/Ujvári Sándor
Huszonhét nemzet képviselőinek jelenlétében, a Parlamentben nyílt meg pénteken a Kurultáj hagyományőrző rendezvény, amelyet péntektől vasárnapig tartanak meg Bugacon.
Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök nevében is köszöntötte a 19. Kurultájra érkezett hun és türk tudatú küldöttségek vezetőit.
Szavai szerint a Kurultáj a népi diplomácia évezredes keleti értékeit közvetítő és megújító nagy, európai ünnep, amelynek a nagy múltú Bugac, "a hun-türk tudatú népek zarándokhelye" ad otthont.
A Kurultájnak nemcsak múltja, de jövőképe is van, hosszú ideje a fiatal hagyományőrzők és a fiatal családok közös ünnepe - méltatta a rendezvényt.
Kiemelte: a rokontudat olyan "közös nemzeti valuta", amely erősíti a gazdasági, társadalmi, kulturális és a sportkapcsolatokat is.
Kubanicsbek Ömüralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára elmondta, hogy a Kurultáj összehozza a türk világ képviselőit, a hun-türk tudatú népeket, amelyek itt közös múltjukat ünnepelik, közös hagyományaikra emlékeznek. Eközben ugyanakkor szeretnének kapcsolatokat építeni többi között a gazdaságban, oktatásban, kereskedelemben és a közlekedésben is - jegyezte meg.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország megfigyelő tagként van jelen a Türk Államok Szervezetében, amelynek szinte minden együttműködési projektjében részt vesz, a szervezetnek pedig képviseleti irodája is van Budapesten.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédet mond a Kurultaj - Magyar Törzsi Gyűlés, a türk országokkal való kapcsolattartás hagyományőrző rendezvényének megnyitóján az Országház Felsőházi termében 2024. augusztus 9-én. MTI/Ujvári Sándor
Magyarország most az Európai Unió soros elnökségét látja el, remélhetőleg a türk világot is közelebb hozva Európához - közölte.
Shahin Mustafayev, a Türk Akadémia elnöke a hun-türk tudatú népek ősi értékeiről szólva arról beszélt, hogy a hagyományok továbbvitele, az összefogás a biztonságérzetet, a biztonságot is növeli.
Hozzátette: a közös jövőt sok platformon építik, Petőfi Sándor születésének centenáriumára például több türk nyelven jelentek meg a magyar költő verseinek fordításai.
Bíró András Zsolt antropológus, a Kurultáj főszervezője hangsúlyozta, a magyar hagyományőrzők megvalósítottak egy olyan ünnepet, amelyet talán évszázadok óta várt a magyarság. Mára ez a kezdeményezés olyan naggyá vált, hogy a hun és türk tudatú népek mindegyike képviselteti itt magát - közölte.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
