Tánczos Barna szenátor "szent helynek" nevezte a temetőt, ahol "történelmet írtak", vállalva a harcot a túlerővel. Példaképként a magyar királyokat, szenteket - Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót - állította a jelenlévők elé, rámutatva, hogy ők nemcsak győztes csatákkal , hanem békeidőben is történelmet írtak.
2024. augusztus 26. 18:34
Megemlékezők az erdélyi Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye temetőjében az 1944. augusztus 26-i szovjet betörés során elesett honvédek emlékére szervezett ökumenikus tábori misén 2024. augusztus 26-án. MTI/Veres Nándor
Az első és második világháborúban Úzvölgyében elesett székely határvédőkre emlékeztek hétfőn a Hargita megyei Úzvölgye településen található nemzetközi katonatemetőben.
Az évente megtartott megemlékezést a hódmezővásárhelyi Nagy György János által adományozott honvéd emlékkereszt felállítása előzte meg Csuklyánka határrészben, amelyet a miskolci 10. gyalogezred emlékére állítottak.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község polgármestere - amelyhez Úzvölgye is tartozik - emlékeztetett: a helyiek 1994 óta emlékeznek a hősökre augusztus 26-án, az 1944-es orosz betörés napján. De vannak, akik csaknem 60 éve kijárnak emlékezni egykori bajtársaikra, így például az úzvölgyi ütközetet megjárt, 100 éves vitéz Bartha Mihály is.
Beszédében úgy fogalmazott, a helyiek imádkozni, fohászkodni gyűlnek össze mindazokért, akik értük, a hazáért, családjainkért adták életüket. Ugyanakkor most - mikor újra tapasztalhatni a háború borzalmait -, azért is imádkozni kell, hogy soha többé ne legyen háború, soha többé ne kelljen új temetőket megnyitni, és ne kelljen fölöttük vitatkozni - mondta.
Tánczos Barna szenátor "szent helynek" nevezte a temetőt, ahol "történelmet írtak", vállalva a harcot a túlerővel. Példaképként a magyar királyokat, szenteket - Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót - állította a jelenlévők elé, rámutatva, hogy ők nemcsak győztes csatákkal , hanem békeidőben is történelmet írtak.
Úgy vélte, a megemlékezők is történelmet írnak, ahogy a temetőt gondozó Csíkszentmárton közössége is. "Történelmet lehet írni hadjárattal, győztes csatával, győztes háborúval, de éppúgy történelmet kell írjunk békeidőben akkor, amikor közösségünk erejét kell felmutassuk" - mondta.
Hajdu Gábor Hargita megyei parlamenti képviselő emlékeztetett: 1944 augusztusa és szeptembere között az Úz folyó völgye mellett a környező, Gyimesek és Kászonok felé mutató völgyek is katonai temetővé váltak. Úgy fogalmazott, ezekben bárhol meg lehet állni és elmondani egy imát az itt elhunyt katonákért.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök emlékeztetetett a temetőben történt korábbi provokációkra, és megjegyezte, a helyiek ennek is "fenyőfaként" ellent álltak, ahogy a korábbi harcok idején. Közölte, hogy a sírkertből a Nemzet Útja (Calea Neamului) által törvénytelenül felállított fakereszteket is el fogják távolítani.
A megemlékezésen ökumenikus istentiszteletet tartottak és úrvacsorát osztottak, majd koszorúzással zárult az ünnepség.
Az Úz folyó völgyében mind az első, mind a második világháborúban heves csaták folytak. A második világháború végén a szovjet csapatok három nappal a román átállást követően érték el az akkori Magyarország határát Úzvölgyénél, ahol székely határőrök teljesítettek szolgálatot. A gyengén felfegyverzett 310 fős székely határőrcsapat csak pár óráig tudta feltartóztatni a Vörös Hadsereg páncélos járművekkel felvonuló egységeit. A székely határőrök közül 70-80-an élték túl az ütközetet.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
A cím természetesen ironikus – de mégsem teljesen. Goethe Faustjának Mefisztója jut eszembe, aki így jellemzi önmagát: „Az erő része vagyok, / aki örökre rosszra tör, / de örökké jót tészen. / A tagadás a lényegem.”
Nem is a demokráciával van baj, hanem azzal, hogy Nyugaton a demokráciát csak liberálisként voltak képesek vagy hajlandóak értelmezni, és azt próbálják ránk erőltetni. Az eredeti, nemzeti liberalizmust fordították ki a béléssel kifelé - fogalmaz Kövesdi Károly
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
