Amur elmondása szerint az észak-koreaiak könyörtelen ellenfelek: „Nem ejtenek foglyokat, az összes katonánkat, akiket megtaláltunk, tarkón lőtték.”
2025. január 28. 16:02
Észak-koreai különleges erők kiképzése – asia.nikkei.com
Gránátot robbantanak az álluk alatt, hogy ne kerüljenek fogságba. Bajtársaikat csaliként használják drónok ellen. Leveszik a golyóálló mellényüket és sisakjukat, hogy gyorsabban tudjanak mozogni. Ezek az észak-koreai katonák brutális, szinte öngyilkos taktikái, akik november óta a dél-oroszországi Kurszk régióban harcolnak Ukrajna ellen.
Nyugati hírszerzési jelentések szerint Oroszországba eddig akár 12 000 észak-koreai katonát is küldhettek, közülük körülbelül 4000-en meghaltak vagy megsebesültek. Az ukrán katonai hírszerzés szerint Moszkva létszámhiánnyal küzd, és Észak-Korea újabb csapatokat küldhet, ahogy a béketárgyalások előtt várhatóan fokozódnak a harcok – írja a CNN.
A CNN ritka betekintést nyert az Oroszországért harcoló észak-koreai katonák világába, miután ukrán különleges műveleti katonákkal készített interjút. Az ukrán katonák elmondása szerint az észak-koreaiak intenzív harcok során sem adták meg magukat.
Egy videón, egy ukrán katona közeledik egy sérült észak-koreai katona felé, aki arccal lefelé feküdt a földön. Amikor az ukrán katona a lábánál fogva megpróbálja megnézni, hogy életben van-e, az észak-koreai katonától egy koreai kiáltás hallatszik, mielőtt egy gránátot robbantana a feje mellett. Az ukránok gyorsan tüzet nyitnak és fedezékbe ugranak. A dél-koreai hírszerzés – amely segíti Kijevet – arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a katona utolsó szavai a videón ezek voltak: „Kim Dzsongun tábornok.”
„Gránátokat használnak, képesek felrobbantani magukat” – mondta Pokémon, az ukrán 6. különleges műveleti egység egyik parancsnoka, aki biztonsági okok miatt nem árulta el valódi nevét.
Bár Észak-Korea a világ egyik legmilitarizáltabb társadalma – körülbelül 1,2 millió fegyveres szolgálatot teljesítő személyzettel és 17 éves kortól kötelező katonai szolgálattal –, katonáinak csak nagyon korlátozott harctéri tapasztalatuk van azóta, hogy az 1953-as fegyverszünet véget vetett a koreai háború fegyveres összecsapásainak.
„Képesek vakmerően harcba szállni, egészen addig, amíg nem semlegesítik őket” – tette hozzá, megjegyezve, hogy minden kísérlet ellenére, hogy megadásra szólítsák fel őket, tovább küzdenek. Hozzátette, hogy az észak-koreaiak nem voltak felkészülve az ukrán harctéri valóságokra.
„Legfeljebb 1980-as háborús állapotokra készültek fel” – mondta.
A parancsnok szerint az észak-koreai katonák fiatal, edzett és kitartó harcosok, de valószínűleg még sosem találkoztak drónokkal a harcban, amelyek teljesen megváltoztatták az ukrajnai háborút.
Az ukránok szerint az észak-koreaiak frontális, tömeges támadásokat hajtanak végre, gyakran ugyanazon a helyen, megismételve az offenzívát jelentős veszteségek árán is.
Amur, egy ukrán századparancsnok elmondta, hogy egyes észak-koreai katonák levették a sisakjukat és a golyóálló mellvértjüket, hogy könnyebben mozoghassanak és gyorsabban támadhassanak.
„Nagyon mozgékonyak, gyorsan futnak és mozognak” – mondta Amur. „Nehéz elkapni őket, különösen drónokkal” – tette hozzá, magyarázva, hogy gyakran kerülőutakon haladnak az ukrán védelem felé, mintha kiképezték volna őket arra, hogy ne fussanak egyenes vonalban.
A századparancsnok bemutatott katonai felszereléseket is, amelyeket egy elesett észak-koreai katonánál találtak, köztük egy hátizsákot, amelyben a túléléshez szükséges minimum volt, de sok lőszert tartalmazott.
„A hátizsákjukban alig egy liter víz van, nincs benne meleg ruha – sapka, sál, semmi” – mondta. Emellett azonban modern felszereléssel látják el őket, köztük AK–12-es gépkarabélyokkal, valamint gránátokkal és aknákkal.
Amur elmondása szerint az észak-koreaiak könyörtelen ellenfelek: „Nem ejtenek foglyokat, az összes katonánkat, akiket megtaláltunk, tarkón lőtték.”
A CNN birtokába jutott néhány észak-koreai katona levele, amelyet ukrán katonák találtak meg az elesettek holttestén. Az egyik levélben hűségeskük szerepeltek Kim Dzsongun iránt, valamint győzelmi ígéretek. Egy másik jegyzet szerint: „Páratlan bátorságot fogok tanúsítani teljes mértékben. Világ, figyelj jól!”
Találtak olyan levelet, amely Észak-Korea harci erejét méltatta, miközben Ukrajnát becsmérelte:
„A halál kalapácsa közeleg az ismeretlenekre és a bábokra. Olyan erőt birtoklunk, amely remegésre készteti őket.”
Egy másik feljegyzés taktikákat tartalmazott dróntámadások ellen, például azt, hogy egy katona csalogassa elő a drónt, míg társai lelövik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.