7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamást felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása miatt indult büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla. A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy ha a vádlott nem tesz eleget a börtönbehívónak, akkor elveszíti a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét.
2025. április 11. 07:00
Gyárfás Tamás hallgatja az ítéletet az ellene és társa ellen bűnsegédként, illetve felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt indult per ítélethirdetésén a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalótermében 2025. április 10-én. A korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt és sportdiplomatát jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása miatt indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlottat, Portik Tamást - aki még videókapcsolat útján sem volt jelen a bíróságon - másodfokon, ugyancsak felbujtóként életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtották. MTI/Balogh Zoltán
7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamást felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása miatt indult büntetőperben csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlottat, Portik Tamást életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtották.
Első fokon a Fővárosi Törvényszék 2024. február 8-án Gyárfás Tamás korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt még bűnsegédként elkövetett emberölésért 7 év fegyházra ítélte, Portik Tamás - aki ezúttal még videókapcsolat útján sem volt jelen a bíróságon - felbujtóként akkor is életfogytiglani fegyházbüntetést kapott.
Egyben rendelkeztek arról, hogy az elsőrendű vádlott a büntetés négyötöd részének letöltése, míg a másodrendű vádlott 20 év letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
Az ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Gyárfás Tamásra csütörtökön, jogerősen 7 év börtönt szabott ki, és felbujtóként, nem bűnsegédként mondta ki bűnösnek. A bíróság elsősorban a vádlott idős korára tekintettel enyhítette börtön fokozatra a szabadságvesztést, ami egyben azt is jelenti, hogy a büntetés időtartamának háromnegyed része után feltételes szabadlábra bocsátható.
A bíróság szerint Portik Tamás Gyárfás Tamás felkérésére bízta meg Jozef Rohac szlovák bérgyilkost Fenyő Jánosnak, a VICO-birodalom fejének, Gyárfás Tamás üzleti riválisának 1998. február 11-én végrehajtott meggyilkolásával, ezért mindketten felbujtónak minősülnek.
Gyárfás Tamás az eljárás során mindvégig tagadta a bűnösségét.
Az ülésen felidézték: az ítélőtáblán tartott legutóbbi tárgyaláson Gyárfás Tamás az utolsó szó jogán azt mondta, hogy 1996-ban egy választott bírósági döntés nyomán már nem állt fenn üzleti ellentét köztük, ezért semmi oka nem volt arra, hogy megrendelje Fenyő János meggyilkolását. Továbbá a Portik Tamás által készített, a bíróság által bizonyítékként közölt hangfelvételekről azt állította, hogy a titokban készült felvételekkel, azok készítése során Portik csőbe akarta húzni őt.
Az ítélethirdetést követően Gyárfás Tamás szabadon távozhatott a bíróság épületéből. Arról, hogy mikor kell bevonulnia a büntetés-végrehajtási intézetbe, a büntetés-végrehajtási bíró dönt majd.
A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy ha a vádlott nem tesz eleget a börtönbehívónak, akkor elveszíti a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét.
A tárgyalást követően Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás ügyvédje újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: védence meg van győződve arról, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el, ezért nem erre az ítéletre számítottak, és nem tud egyetérteni az ítélet indoklásával sem.
Hozzátette: ebben a helyzetben minden további jogorvoslati lehetőséget ki kívánnak használni. A rendkívüli jogorvoslat rendelkezésre áll, és nagy valószínűséggel perújítást fognak kezdeményezni, a többi között az elutasított bizonyítási indítványukra figyelemmel - jelezte.
Az ügyvéd kitért arra, hogy az ítélet szerint 5 év 1 hónap múlva kerülhet Gyárfás Tamás feltételesen szabadlábra.
Fenyő János médiavállalkozót 1998. február 11-én gyilkolták meg Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Margit utca sarkán, miközben az autójában ült, a lámpa zöld jelzésére várakozva. A gépfegyveres támadásban a médiavállalkozó a helyszínen meghalt.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.