Brüsszel gyorsított eljárásban akarja felvenni Ukrajnát az Unióba. Ez azonban alapvetően befolyásolhatja Magyarország jövőjét, és közvetlenül érint minden magyart, ezért nem dönthetnek a fejünk felett. Az ukrán csatlakozás évi több százezer forintjába kerülne minden magyar családnak, valamint komoly pénzügyi és biztonsági kockázatokkal járna.
2025. április 5. 16:40
facebook
Tisztelt Hölgyem / Uram! - vezeti be a Gondolához eljuttatott levelét a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A napokban országos véleménynyilvánító szavazás kezdődik Magyarországon. A szavazás célja, hogy mi, magyarok közösen határozzunk Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdésében.
Brüsszel gyorsított eljárásban akarja felvenni Ukrajnát az Unióba. Ez azonban alapvetően befolyásolhatja Magyarország jövőjét, és közvetlenül érint minden magyart, ezért nem dönthetnek a fejünk felett. Az ukrán csatlakozás évi több százezer forintjába kerülne minden magyar családnak, valamint komoly pénzügyi és biztonsági kockázatokkal járna.
A kormány az Ön döntését segítve részletes tájékoztatást nyújt majd ezekben a kérdésekben.
Arra kérjük, hogy minden szempontot mérlegelve vegyen részt a szavazáson, és döntsön felelősséggel.
A szavazás levélben történik, a szavazólapokat a következő hetekben kezdi kézbesíteni majd a posta. A szavazásban minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van részt venni, és igennel vagy nemmel voksolni.
Most Ön dönt! Éljen a szavazás jogával!
Tisztelettel: Kormányzati Tájékoztatási Központ
A kormányzati tájékoztatás szerinti legnagyobb hét kockázat
Pénzügyi kockázatok: „Ukrajna csatlakozásával Magyarország is nettó befizetővé válna. Megszűnnének a Magyarországnak járó uniós források, és minden pénz Ukrajnába menne.” Emellett Brüsszel újabb közös hitelfelvételt szorgalmaz, amely tovább növelné a tagállamok közös eladósodását.
Mezőgazdasági kockázatok: Ukrajna művelhető földterülete az EU mezőgazdasági földjeinek egyharmadát teszi ki. „Az ukrán csatlakozással a magyar gazdák elveszítenék a földalapú támogatásokat, minden uniós forrás az ukrán mezőgazdaságnak jutna.”
Élelmiszerbiztonsági kockázatok: Ukrajnában engedélyezettek a génmódosított növények és a tiltott vegyszerek. A piac megnyílása ezek előtt a termékek előtt komoly veszélyt jelenthet az uniós fogyasztók számára.
Biztonsági kockázatok: „Ukrajna már a háború előtt is a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés egyik központja volt Kelet-Európában. ”A háborús fegyverek egy része bűnözők kezébe kerülhetett, és az EU-csatlakozás megkönnyítheti az ukrán maffia mozgását az unióban, így Magyarországon is.
Munkaerőpiaci kockázatok: Az olcsó ukrán munkaerő eláraszthatja a magyar piacot, ami veszélyeztetné a magyar munkavállalók állásait és bérszintjét.
Nyugdíjrendszerre leselkedő kockázatok: A növekvő terhelés, illetve a lehetséges járulékfizetési egyenlőtlenségek veszélybe sodorhatják a nyugdíjrendszer stabilitását.
Egészségügyi kockázatok: „Ukrajnában számos olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen. Az átoltottság szintje jóval alacsonyabb a magyarországinál.” A nyitott határokkal érkező tömegek komoly közegészségügyi és járványügyi fenyegetést jelenthetnek.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Október 6-án minden magyar ember megáll egy pillanatra. Csendben vagy imádságban, de ugyanazzal az érzéssel: fájdalommal és büszkeséggel. Fájdalommal, mert 1849-ben ezen a napon a Habsburg-birodalom bosszúja véresen lesújtott a magyar nemzet hőseire. És büszkeséggel, mert az aradi vértanúk halála a magyar hűség, a hazaszeretet és a becsület örök példájává vált.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb, júliusban készült kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége, 72 százaléka támogatja a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességet. Mindössze minden hatodik ember, 17 százalék gondolja úgy, hogy ez a kedvezmény indokolatlan.