Brüsszel gyorsított eljárásban akarja felvenni Ukrajnát az Unióba. Ez azonban alapvetően befolyásolhatja Magyarország jövőjét, és közvetlenül érint minden magyart, ezért nem dönthetnek a fejünk felett. Az ukrán csatlakozás évi több százezer forintjába kerülne minden magyar családnak, valamint komoly pénzügyi és biztonsági kockázatokkal járna.
2025. április 5. 16:40
facebook
Tisztelt Hölgyem / Uram! - vezeti be a Gondolához eljuttatott levelét a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A napokban országos véleménynyilvánító szavazás kezdődik Magyarországon. A szavazás célja, hogy mi, magyarok közösen határozzunk Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdésében.
Brüsszel gyorsított eljárásban akarja felvenni Ukrajnát az Unióba. Ez azonban alapvetően befolyásolhatja Magyarország jövőjét, és közvetlenül érint minden magyart, ezért nem dönthetnek a fejünk felett. Az ukrán csatlakozás évi több százezer forintjába kerülne minden magyar családnak, valamint komoly pénzügyi és biztonsági kockázatokkal járna.
A kormány az Ön döntését segítve részletes tájékoztatást nyújt majd ezekben a kérdésekben.
Arra kérjük, hogy minden szempontot mérlegelve vegyen részt a szavazáson, és döntsön felelősséggel.
A szavazás levélben történik, a szavazólapokat a következő hetekben kezdi kézbesíteni majd a posta. A szavazásban minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van részt venni, és igennel vagy nemmel voksolni.
Most Ön dönt! Éljen a szavazás jogával!
Tisztelettel: Kormányzati Tájékoztatási Központ
A kormányzati tájékoztatás szerinti legnagyobb hét kockázat
Pénzügyi kockázatok: „Ukrajna csatlakozásával Magyarország is nettó befizetővé válna. Megszűnnének a Magyarországnak járó uniós források, és minden pénz Ukrajnába menne.” Emellett Brüsszel újabb közös hitelfelvételt szorgalmaz, amely tovább növelné a tagállamok közös eladósodását.
Mezőgazdasági kockázatok: Ukrajna művelhető földterülete az EU mezőgazdasági földjeinek egyharmadát teszi ki. „Az ukrán csatlakozással a magyar gazdák elveszítenék a földalapú támogatásokat, minden uniós forrás az ukrán mezőgazdaságnak jutna.”
Élelmiszerbiztonsági kockázatok: Ukrajnában engedélyezettek a génmódosított növények és a tiltott vegyszerek. A piac megnyílása ezek előtt a termékek előtt komoly veszélyt jelenthet az uniós fogyasztók számára.
Biztonsági kockázatok: „Ukrajna már a háború előtt is a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés egyik központja volt Kelet-Európában. ”A háborús fegyverek egy része bűnözők kezébe kerülhetett, és az EU-csatlakozás megkönnyítheti az ukrán maffia mozgását az unióban, így Magyarországon is.
Munkaerőpiaci kockázatok: Az olcsó ukrán munkaerő eláraszthatja a magyar piacot, ami veszélyeztetné a magyar munkavállalók állásait és bérszintjét.
Nyugdíjrendszerre leselkedő kockázatok: A növekvő terhelés, illetve a lehetséges járulékfizetési egyenlőtlenségek veszélybe sodorhatják a nyugdíjrendszer stabilitását.
Egészségügyi kockázatok: „Ukrajnában számos olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen. Az átoltottság szintje jóval alacsonyabb a magyarországinál.” A nyitott határokkal érkező tömegek komoly közegészségügyi és járványügyi fenyegetést jelenthetnek.
Ukrajna keleti határán egy atomhatalom hadserege sorakozott fel, és állt ott hónapokig, Zelenszkij ekkor csak hergelte Putyint. Mintha akarta volna, hogy elinduljon az orosz támadás. Mintha ez lett volna a – valahonnan kapott – feladata.
Miért titkolózik a főváros? - teszi fel a kérdést Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes, aki egy korábbi főpolgármesteri mintát lát kirajzolódni Karácsony Gergely narratívája mögött.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai új elnököt választottak Székely János szombathelyi megyéspüspök személyében 2025. szeptember 2–4. között tartott ülésen - közölte a Magyar Katolikus egyház.