A templom az európai gótikus épített örökség kiemelkedő példája, az Európai Unió, a magyar állam támogatásával újították fel, 2022. augusztus 13-án szentelték újra. Építése a 14. század második felében kezdődött és a 15. század első felében fejeződött be. Jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
2024. augusztus 17. 20:23
A kolozsvári Szent Mihály-templom a 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett Europa Nostra-díj átadásának napján, 2024. augusztus 17-én. Előtérben a Mátyás-szoborcsoport. MTI/Kiss Gábor
Leleplezték szombaton az Europa Nostra-díjhoz (Európai Örökség Díj) járó bronzplakettet a kolozsvári Szent Mihály-templom falán. Az Erdély egyik jelképének számító kolozsvári római katolikus templom szakszerű helyreállításáért ítélték oda az európai műemlékvédelmi szakterület legrangosabb elismerését.
A templomi ünnepségen Graham Bell, az Europa Nostra bizottság igazgatótanácsának tagja beszédében kijelentette: a Kolozsvár Főterén álló templom egyedülálló, és felújítása egész Európában inspiráló. A díj 40 ország elismerése, hiszen egyetemes értékek megőrzéséről szól, célja megjeleníteni a történelmi és a mai Európa közötti kapcsolatot.
Mint mondta, a kolozsvári templom épülete "tanúságtétel", számos nemzedék keze nyoma van rajta, a díj pedig "a részek összességét" ismeri el, mert a felújítás meggyógyította a templom "testét", új életet lehelt belé, ami európai viszonylatban példaértékű. Emlékeztetett, hogy a Szeben megyei Szászalmádi evangélikus templomának a helyreállítását is díjazták az idén.
László Attila Kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa beszédében úgy fogalmazott: a Kolozsvár Főterén álló templom "minden múlandósága ellenére egyre inkább emlékeztet a Mindenhatóra". Örömének adott hangot, hogy már "Európa térképén is jegyzik".
Közölte, hogy a turisták előtt megnyitott istenházát több mint 70 ezren látogatták meg, ami szavai szerint igazolja, hogy "a kemény, becsületes munkának volt értelme".
Oláh Emese kolozsvári alpolgármester szerint a Szent Mihály-templom "ma is élő szimbólum Kolozsvár identitásában, iránytű, 76 méteres tornya - amely Erdélyben a legmagasabb - a szellemi és a lelki irányt is mutatja".
Felidézte: Erdély második legnagyobb templomát példaértékű összefogás eredményeként újították fel, és a közösségnek az a jövőbeni feladata, hogy továbbra is belakja. Hozzátette: a kitüntetés "egész Erdélynek szól", hiszen a Szent Mihály-templom nemcsak Kolozsvár, hanem Erdély jelképe is.
A felújítást Makay Dorottya és Maksay Ádám tervezőmérnökök ismertették a kutatói, tervezői, felújítási csapat képviseletében, aláhúzva, hogy rendkívül összetett és kihívásokkal teli munka volt, amelynek során a legkorszerűbb technológiákat ötvözték a hagyományos módszerekkel.
Közölték: az Europa Nostra-díj nem csak a szakemberek munkáját ismeri el, hanem mindenkiét, aki hisz abban, hogy a kulturális örökség őrzése közös felelősség. Kiemelték, hogy Románia már 24 Europa Nostra-díjat kapott, amelyek között hat olyan munka volt, amelyet Kolozsvár környékén végeztek el.
Az ünnepség zárásaként leleplezték a Szent Mihály-templom külső falára felerősített plakettet, majd a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar koncertje tette még ünnepélyesebbé az alkalmat.
A vezetők korábban közölték: a kolozsvári Szent Mihály-templom 2016-2022 közötti restaurálása nem csupán szerkezeti és esztétikai helyreállítás volt, hanem egy egész közösség újjáélesztésére irányuló kezdeményezés, amely jelentős hatással volt a turizmusra és a kulturális oktatásra is.
A templom az európai gótikus épített örökség kiemelkedő példája, az Európai Unió, a magyar állam támogatásával újították fel, 2022. augusztus 13-án szentelték újra. Építése a 14. század második felében kezdődött és a 15. század első felében fejeződött be. Jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
Kolozsváron korábban az egykori unitárius püspöki rezidencia, a jelenleg kulturális központként működő Vallásszabadság Háza részesült Európai Örökség Díjban 2022-ben.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor Kötcsén nem udvariaskodott: kimondta, hogy Brüsszel zsákutcába vitte Európát, a baloldal pedig újra megszorításokat zúdítana a magyarokra. A miniszterelnök ezzel szemben világossá tette, hogy a nemzeti-keresztény jobboldal nem hátrál, nem enged, és 2026-ban is készen áll a győzelemre. Ez a beszéd ismét nem a langyos kompromisszumok szövege volt, hanem egy újabb hadüzenet a brüsszeli vezetőknek és a hazai baloldalnak Tiszán innen és túl: Magyarország megvédi magát, megvédi a jövőjét. Íme az öt legerősebb gondolat!
Gyopáros Alpár szerint Magyar Péter újabb valótlanságot állított a falvakról, amikor drasztikus népességcsökkenésről beszélt. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Harcosok órájában hangsúlyozta: ma a falvakban növekszik leginkább a lakosság, miközben a városokból egyre többen költöznek vidékre. Hozzátette: Magyar Péter stílusa miatt a kistelepüléseken a Tisza Párt nem is lehet népszerű.
2025. október 2. és 4. között a magyar közönség három kortárs szlovén alkotást láthat az immár kilencedik Szlovén Filmnapokon a budapesti Toldi moziban.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
