A magyar kormány 4,6 millió euróval támogat keresztény társadalmi missziókat és humanitárius programokat Szíriában
A magyar kormány 4,6 millió euróval fog támogatni keresztény társadalmi missziókat, humanitárius programokat, egy szír ortodox iskolának és hitéleti központnak a felépítését Szíriában - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára Brüsszelben hétfőn.
A Szíria és a régió jövőjének támogatására összehívott kilencedik adományozói konferenciát megelőzően az MTI-nek nyilatkozva Azbej Tristan közölte, a konferencián Magyarország nevében bejelenti továbbá, hogy a magyar kormány a felsorolt támogatások mellett segíteni fogja a szíriai menekültek és migránsok ellátását a Szíriát környező országokban annak reményében, hogy minél előbb visszatérhetnek az országukba.
"Amit a politika és a diplomácia területén el lehet érni, azt meg kell tenni Szíria stabilitásáért" - fogalmazott az államtitkár.
Kiemelte: a migránsok a környező országokra nagy terhet rónak, valamint biztonsági és más társadalmi kockázatot jelentenek az Európai Unió területén. Szíria stabilitása az európai biztonsági környezet javulásának a feltétele abban az időszakban, amikor Európán belül konfliktus zajlik, valamint a Közel-Kelet felől jelentős migrációs nyomás veszélyezteti a kontinens biztonságát - figyelmeztetett.
Magyarország álláspontja az, hogy úgy az átmeneti új szíriai vezetések, mint az Európai Uniónak és minden nemzetközi szereplőnek mindent meg kell tennie azért, hogy Szíriában olyan körülmények lehessenek, hogy Európából és a világ más tájairól a menekültek és a migránsok visszatérhessenek hazájukba - jelentette ki.
Azbej Tristan emlékeztetett: Magyarország a kezdetektől kezdve zászlóvivője a szíriai keresztények ügyének. Magyarország elvárja minden szír és minden nemzetközi szereplőtől, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy Szíriában a vallási kisebbségek és közösségek, közöttük az üldözött keresztények biztonságot nyerjenek, és az emberi jogaikat és a fizikai biztonságukat szavatolják - jelentette ki.
Az államtitkár elmondta, a magyar részvétel a szíriai donorkonferenciákon abban is következetes, hogy nem csak szóban támogatja a háborúktól, konfliktusoktól sokat szenvedett szíriai embereket, közöttük a keresztényeket, hanem konkrét segítségnyújtás útján is. Magyarország kormánya az elmúlt hét évben a Hungary Helps programon keresztül 28 millió euróval támogatta mind az üldözött keresztényeket, mind a keresztény intézményeken keresztül a szíriai embereket.
"Nemcsak a szenvedő szír emberekkel, közöttük a keresztényekkel vagyunk szolidárisak, hanem azokkal a környező országokkal is, amelyek nehezen bírják viselni a menekültek jelentette terhet" - fogalmazott.
Olyan országokban, mint például Jordánia, Libanon, Törökország, ahol a szíriai menekültek nagyon nagy terhet jelentenek, a Hungary Helps program számos támogatással próbál enyhíteni a helyzeten - fejtette ki.
Azbej Tristan végezetül emlékeztetett, a magyar uniós elnökség idején a nemzetközi segélyezés terén Magyarország következetesen azt a politikát és álláspontot képviselte, hogy nem a migrációt kell támogatni.
"A humanitárius válságoknak, a fejlesztési kihívásoknak nem az a megoldása, hogy több embert hívunk Európába, hanem mint ahogy azt a magyar kormány a Hungary Helps programon keresztül is teljesíti, helybe kell vinni a segítséget. Én úgy gondolom, hogy hatottunk az európai uniós politikára" - tette hozzá nyilatkozatában a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
