Augusztus 20. - Rétvári Bence: a jó vezetők teszik naggyá a nemzetet
Rétvári Bence szerint nem a hosszú történelmi múlt, nem a népességszám tesz naggyá nemzeteket, hanem azok a vezetők, akik a saját idejükben jó döntéseket tudtak hozni.
2025. augusztus 20. 08:08
A magyarok azért tarthatják magukat nagy nemzetnek, mert az államalapítás óta minden időszaknak voltak olyan magyar vezetői, akik jó döntéseket tudtak hozni az adott történelmi korban - mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára kedden Verőcén, a településnek az államalapítás tiszteletére rendezett ünnepségén.
Rétvári Bence szerint nem a hosszú történelmi múlt, nem a népességszám tesz naggyá nemzeteket, hanem azok a vezetők, akik a saját idejükben jó döntéseket tudtak hozni.
"Amikor olyan korszak volt, hogy el kellett foglalni a Kárpát-medencét, akkor volt egy Árpád vezérünk, aki elfoglalta. Amikor kellett valaki, aki őszintén megtér, katolikussá válik és nemzetét is azzá teszi, keresztény állammá szervezi az addigi pogány fejedelemséget, akkor volt egy ilyen keresztény királyunk" - fejtette ki az államtitkár.
Vitályos Eszter kormányszóvivő azt mondta: Szent István törvényei elhozták a rendet, és "nekünk utódoknak mi más dolgunk lenne, mint őrizni ezt a rendet, és így megőrizni a békénket".
Borítókép: Verőce, 2025. augusztus 19. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője beszédet mond augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségen Verőcén 2025. augusztus 19-én. MTI/Kovács Attila
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
