Az új világrend kialakulása
Mindenkinek azért érdemes "imádkozni", hogy a szuperhatalmak élén olyan vezetők legyenek folyamatosan megválasztva, akik úgy gondolkodnak, hogy ez az időszak ne torkolljon világháborúba - fejtette ki Orbán Balázs.
2025. július 25. 09:04

pixabay.com

A miniszterelnök politikai igazgatója arra figyelmeztetett csütörtökön Tusnádfürdőn, hogy az az átmeneti időszak, ami az új világrend előtt következik, nagyon veszélyes, rázós lehet.

Orbán Balázs az Egy új világ küszöbén címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta: nem vállalkozna jóslásokba arra vonatkozóan, pontosan hogy néz majd ki a világ néhány évtized múlva. Ebben véleménye szerint nem érdemes állást foglalni, de az átmeneti időszak a mi életünk meghatározó karaktere lesz - mutatott rá.

Az ilyen időszakok nagyon rázósak, veszélyesek - figyelmeztetett a politikai igazgató.

Mindenkinek azért érdemes "imádkozni", hogy a szuperhatalmak élén olyan vezetők legyenek folyamatosan megválasztva, akik úgy gondolkodnak, hogy ez az időszak ne torkolljon világháborúba - fejtette ki.

A magyar kormány feladataként azt jelölte meg, hogy bárhogy alakuljon ezt a történet, Magyarország békéjét és biztonságát meg tudják őrizni és minden lehetőségre megfelelően felkészüljenek.

Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója lényegében egyetértett az előtte elhangzott helyzetleírással, azzal egészítette ki, hogy véleménye szerint belátható határidőn belül az Amerikai Egyesült Államok katonai ereje nem megingatható, a számok magukért beszélnek.

A helyzet más ugyanakkor mint 20-30 éve - mutatott rá, kiemelve: természetes, hogy erősödnek egyes országok, mint Kína.

Szerinte a globalizáció pozitív oldala, hogy a nyomorból, a szegénységből ki tudott emelni egy olyan országot, mint Kína. Oroszország megállt a lecsúszásban, de visszakapaszkodni nem tud a korábbi Szovjetunió pozíciójába.

A világ abba az irányba fog menni, hogy a nemzetközi szervezeteknek és a jognak jelentős lesz a szerepe, mert egyébként a világ nem tud működni - vélte Fodor Gábor, aki egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország létezése és működése destabilizáló tényező.

Szintén ebbe a körbe sorolta Iránt, illetve az észak-koreai rendszert. Bizonyos szempontból Kína is az, amely nem demokrácia, hanem egy kommunista ország, hódító törekvésekkel.

Orbán Balázs az elhangzottakra reagálva azt mondta: ez a külpolitikai doktrína, ami a világot jókra és rosszra osztja, hamis, leegyszerűsítő és ha elfogadják, az elkerülhetetlenül a világháború irányába visz bennünket. Nemzeti érdeken alapuló külpolitikát kell folytatni - rögzítette.

Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára szintén egyetértett a politikai igazgató helyzetértékelésével arról, hogy új világrend kialakulására kell számítani, de szerinte ez jóval hosszabb ideig tart majd és sok generáción át elhúzódhat.

Egy új, stabil gazdasági világrend kialakulásával számolt, Amerika meg fog állapodni Kínával és az unióval egyaránt. Az orosz veszélyt ő is felhozta, és azt mondta: úgy nem lehet felszabadítani az oroszokat Ukrajnában, hogy közben tönkre rombolják azt a területet, ahol élnek. Olyan világrendet kell létrehozni, ahol Oroszország nem érzi magát veszélyeztetve - vélte.

Kína új kihívás, amivel nem nagyon sikerült még megbirkózni - jegyezte meg, hozzátéve: a Tajvan elleni kínai agressziót nem tartja valószínűnek. Új konfliktusként jelölte meg a Közel-Keletet, ahol terrorista szervezetek az államokhoz hasonló erővel rendelkeznek, de tárgyalni velük nem lehet a nemzetközi jog alapján.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet volt igazgatója - a beszélgetés moderátora - arról beszélt: mára az egypólusú világrend megszűnt és közben kinőtt a földből Kína is. Az orosz-ukrán háború kapcsán úgy vélte: Oroszország reakciója érthető, de nem elfogadható.

MTI
  • Erdők és műanyagok
    Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
  • Egy távoli, hiteltelen „bíróság" ítéleteinek vetnék alá a társadalmat
    Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
MTI Hírfelhasználó