Mindenkinek azért érdemes "imádkozni", hogy a szuperhatalmak élén olyan vezetők legyenek folyamatosan megválasztva, akik úgy gondolkodnak, hogy ez az időszak ne torkolljon világháborúba - fejtette ki Orbán Balázs.
2025. július 25. 09:04
pixabay.com
A miniszterelnök politikai igazgatója arra figyelmeztetett csütörtökön Tusnádfürdőn, hogy az az átmeneti időszak, ami az új világrend előtt következik, nagyon veszélyes, rázós lehet.
Orbán Balázs az Egy új világ küszöbén címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta: nem vállalkozna jóslásokba arra vonatkozóan, pontosan hogy néz majd ki a világ néhány évtized múlva. Ebben véleménye szerint nem érdemes állást foglalni, de az átmeneti időszak a mi életünk meghatározó karaktere lesz - mutatott rá.
Az ilyen időszakok nagyon rázósak, veszélyesek - figyelmeztetett a politikai igazgató.
Mindenkinek azért érdemes "imádkozni", hogy a szuperhatalmak élén olyan vezetők legyenek folyamatosan megválasztva, akik úgy gondolkodnak, hogy ez az időszak ne torkolljon világháborúba - fejtette ki.
A magyar kormány feladataként azt jelölte meg, hogy bárhogy alakuljon ezt a történet, Magyarország békéjét és biztonságát meg tudják őrizni és minden lehetőségre megfelelően felkészüljenek.
Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója lényegében egyetértett az előtte elhangzott helyzetleírással, azzal egészítette ki, hogy véleménye szerint belátható határidőn belül az Amerikai Egyesült Államok katonai ereje nem megingatható, a számok magukért beszélnek.
A helyzet más ugyanakkor mint 20-30 éve - mutatott rá, kiemelve: természetes, hogy erősödnek egyes országok, mint Kína.
Szerinte a globalizáció pozitív oldala, hogy a nyomorból, a szegénységből ki tudott emelni egy olyan országot, mint Kína. Oroszország megállt a lecsúszásban, de visszakapaszkodni nem tud a korábbi Szovjetunió pozíciójába.
A világ abba az irányba fog menni, hogy a nemzetközi szervezeteknek és a jognak jelentős lesz a szerepe, mert egyébként a világ nem tud működni - vélte Fodor Gábor, aki egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország létezése és működése destabilizáló tényező.
Szintén ebbe a körbe sorolta Iránt, illetve az észak-koreai rendszert. Bizonyos szempontból Kína is az, amely nem demokrácia, hanem egy kommunista ország, hódító törekvésekkel.
Orbán Balázs az elhangzottakra reagálva azt mondta: ez a külpolitikai doktrína, ami a világot jókra és rosszra osztja, hamis, leegyszerűsítő és ha elfogadják, az elkerülhetetlenül a világháború irányába visz bennünket. Nemzeti érdeken alapuló külpolitikát kell folytatni - rögzítette.
Gyarmati István, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára szintén egyetértett a politikai igazgató helyzetértékelésével arról, hogy új világrend kialakulására kell számítani, de szerinte ez jóval hosszabb ideig tart majd és sok generáción át elhúzódhat.
Egy új, stabil gazdasági világrend kialakulásával számolt, Amerika meg fog állapodni Kínával és az unióval egyaránt. Az orosz veszélyt ő is felhozta, és azt mondta: úgy nem lehet felszabadítani az oroszokat Ukrajnában, hogy közben tönkre rombolják azt a területet, ahol élnek. Olyan világrendet kell létrehozni, ahol Oroszország nem érzi magát veszélyeztetve - vélte.
Kína új kihívás, amivel nem nagyon sikerült még megbirkózni - jegyezte meg, hozzátéve: a Tajvan elleni kínai agressziót nem tartja valószínűnek. Új konfliktusként jelölte meg a Közel-Keletet, ahol terrorista szervezetek az államokhoz hasonló erővel rendelkeznek, de tárgyalni velük nem lehet a nemzetközi jog alapján.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet volt igazgatója - a beszélgetés moderátora - arról beszélt: mára az egypólusú világrend megszűnt és közben kinőtt a földből Kína is. Az orosz-ukrán háború kapcsán úgy vélte: Oroszország reakciója érthető, de nem elfogadható.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.