Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködés Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden Palicson.
2023. június 21. 00:04
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin köztársasági elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Ana Brnabic szerb miniszterelnök (b-j) a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón a vajdasági Palicson 2023. június 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködés Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden Palicson.
A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy az első közös magyar-szerb kormányülést 2014-ben tartották meg Belgrádban, és azóta csak szorosabb lett a két ország kapcsolata. Hozzátette, ez a jó kapcsolat nem a semmiből született, keményen és szorgalmasan kellett dolgozni érte mindkét oldalon, és a felek a jövőben is a kapcsolat további mélyítésén dolgoznak. "Ez azt bizonyítja, hogy ha felelősségteljesen dolgozunk, akkor meg tudjuk változtatni a két ország kapcsolatát, akkor képesek vagyunk történelmi szintű jó kapcsolatok kiépítésére, és nem csak partnerség, hanem barátság kialakítására is, ami a jövő záloga" - húzta alá.
A miniszterelnök is köszönetet mondott Magyarországnak az európai színtéren tanúsított támogatásért, valamint azért, mert Budapest volt az első, aki felajánlotta segítségét a Szerbiát sújtó árvizek következményeinek kezelésében. "Ez csak egy példa azon alkalmak közül, amikor Magyarország segítséget nyújtott akkor, amikor a leginkább szükségünk volt rá" - húzta alá.
A palicsi találkozón tizenkét együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szerb fél kedden. Ezek között magára a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítására vonatkozó dokumentum is szerepel, emellett pedig a külügyi együttműködésre, a határvédelemre, a határforgalom ellenőrzésére, a Magyarország és Szerbia közötti kőolajvezeték kiépítésére, az európai integrációra, a minősített adatok cseréje és védelmére, az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra, a védelemre, valamint a vámügyi együttműködésre vonatkozó megállapodásokat írták alá az illetékes miniszterek és intézményvezetők.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök (j2) és Orbán Viktor kormányfő (j), valamint Aleksandar Vucic szerb államfő (b2) és Ana Brnabic szerb miniszterelnök (b) tárgyalása a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács plenáris ülése előtt a vajdasági Palicson 2023. június 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Szerződés született e mellett a Szerbiai Gázművek és az MVM között a közös SERBHUNGAS Újvidék Kft. megalakításáról.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Október 6-án minden magyar ember megáll egy pillanatra. Csendben vagy imádságban, de ugyanazzal az érzéssel: fájdalommal és büszkeséggel. Fájdalommal, mert 1849-ben ezen a napon a Habsburg-birodalom bosszúja véresen lesújtott a magyar nemzet hőseire. És büszkeséggel, mert az aradi vértanúk halála a magyar hűség, a hazaszeretet és a becsület örök példájává vált.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb, júliusban készült kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége, 72 százaléka támogatja a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességet. Mindössze minden hatodik ember, 17 százalék gondolja úgy, hogy ez a kedvezmény indokolatlan.