A barokk fogadalmi szobor, a város legrégebbi köztéri alkotása a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes "száműzetés" után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúja keretében.
2024. augusztus 15. 14:47
maszol/Reményik Andrea
Felszentelték és megáldották csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén a Kolozsvár belvárosába, a piarista templom elé visszaállított Mária-oszlopot, Erdély második legrégebbi köztéri emlékművét.
A barokk fogadalmi szobor, a város legrégebbi köztéri alkotása a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes "száműzetés" után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúja keretében.
Szentbeszédében hangsúlyozta: ahogy a középkorban, a járványok idején, mai énközpontú világunkban is szükségünk van arra, hogy Máriára tekintsünk, az ő életét mintázzuk.
Oláh Emese alpolgármester beszédében rámutatott: a Mária-oszlop "a remény, hit és hála jelképe", "Elmondhatjuk, hogy napjainkra ez a város visszanyerte egykori méltóságát, egy kicsit otthonosabbá vált mindannyiunk számára, ezáltal a funari hagyaték is homályosodni fog" - fogalmazott.
Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke (b2) a restaurált és újjáépített barokk Mária-oszlop, fogadalmi szobor felszentelésén Nagyboldogasszony ünnepén Kolozsváron 2024. augusztus 15-én. Erdély második legrégebbi fogadalmi szobra több évtized után került vissza eredeti helyére, a piarista templom elé. MTI/Kiss Gábor
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor Kötcsén nem udvariaskodott: kimondta, hogy Brüsszel zsákutcába vitte Európát, a baloldal pedig újra megszorításokat zúdítana a magyarokra. A miniszterelnök ezzel szemben világossá tette, hogy a nemzeti-keresztény jobboldal nem hátrál, nem enged, és 2026-ban is készen áll a győzelemre. Ez a beszéd ismét nem a langyos kompromisszumok szövege volt, hanem egy újabb hadüzenet a brüsszeli vezetőknek és a hazai baloldalnak Tiszán innen és túl: Magyarország megvédi magát, megvédi a jövőjét. Íme az öt legerősebb gondolat!
Gyopáros Alpár szerint Magyar Péter újabb valótlanságot állított a falvakról, amikor drasztikus népességcsökkenésről beszélt. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Harcosok órájában hangsúlyozta: ma a falvakban növekszik leginkább a lakosság, miközben a városokból egyre többen költöznek vidékre. Hozzátette: Magyar Péter stílusa miatt a kistelepüléseken a Tisza Párt nem is lehet népszerű.
2025. október 2. és 4. között a magyar közönség három kortárs szlovén alkotást láthat az immár kilencedik Szlovén Filmnapokon a budapesti Toldi moziban.