Svájc: Miközben a hagyományos egyházak zsugorodnak, az iszlám hívők aránya növekszik
A nem vallásosak száma Svájcban 35,6 százalékra emelkedett 2023-ban. Miközben a hagyományos egyházak zsugorodnak, az iszlám hívők aránya növekszik. Emellett körülbelül minden tizenkettedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy tapasztalt vallási diszkriminációt - osztotta meg a svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal adatait a Pro keresztény magazin.
2025. február 6. 12:08
2013-ban még a svájci lakosság 38 százaléka vallotta magát a katolikus egyházhoz tartozónak, 2023-ban már csak a lakosság 30,7 százaléka, míg 19,5 százaléka az evangélikus református egyházhoz tartozott (2013: 26,1 százalék). Az „egyéb keresztény vallási közösségek” (5,8 százalék) és a zsidó vallási közösségek (0,2 százalék) tagjainak száma nem változott a tíz évvel ezelőttihez képest.
Az iszlám vallási közösségekhez tartozó lakosság aránya a 2013-as 5,1 százalékról, 2023-ra 6,0 százalékra emelkedett.
A hivatalos svájci statisztikák szerint 2023-ban a 15 éves és annál idősebb lakosság 35,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik semmilyen valláshoz. Ez 2,1 százalékponttal több, mint 2022-ben (33,5 százalék). Tíz évvel ezelőtt a nem vallásosok a lakosság 22,2 százalékát tették ki Svájcban.
A statisztikák szerint 2023-ban a svájci lakosság mintegy háromnegyede (74 százaléka) évente legfeljebb ötször látogatott el vallási intézménybe, hogy részt vegyen egy istentiszteleten vagy misén. Ennél sokkal jobb az arány az evangélikusoknál. Az evangélikus gyülekezetek tagjainak 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább hetente egyszer részt vesz egy istentiszteleten.
A felmérés alátámasztja a muszlimok nagyobb aktivitását a vallásuk gyakorlásában. A vallási hovatartozással nem rendelkezők után az iszlám közösségekben van a legnagyobb arányban azok, akik azt nyilatkozták, hogy a felmérést megelőző egy évben soha (46 százalék) vagy hetente egyszer (13 százalék) nem vettek részt istentiszteleten.
A hivatalos statisztika először foglalkozott a vallási hovatartozáson alapuló diszkrimináció kérdésével is. A diszkrimináció tehát minden olyan gyakorlatot leír, amelyben egy személy (vagy embercsoport) jogait korlátozzák, egyenlőtlen vagy intoleráns bánásmódban részesülnek, megaláznak, megfenyegetnek vagy veszélybe kerülnek.
A legfrissebb felmérés szerint a teljes lakosság 8,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a felmérést megelőző egy évben vallási hovatartozása miatt diszkriminálták őket.
Svájc népessége 2011 és 2023 között közel 1 millió fővel emelkedett, a 2023. június 30-a népszámlálási adatok alapján 8 902 308 fő. Ekkora emelkedés korábban közel 30 év alatt történt.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Október 6-án minden magyar ember megáll egy pillanatra. Csendben vagy imádságban, de ugyanazzal az érzéssel: fájdalommal és büszkeséggel. Fájdalommal, mert 1849-ben ezen a napon a Habsburg-birodalom bosszúja véresen lesújtott a magyar nemzet hőseire. És büszkeséggel, mert az aradi vértanúk halála a magyar hűség, a hazaszeretet és a becsület örök példájává vált.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb, júliusban készült kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége, 72 százaléka támogatja a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességet. Mindössze minden hatodik ember, 17 százalék gondolja úgy, hogy ez a kedvezmény indokolatlan.