Svédország mostanra hivatalosan is az Európai Unió legveszélyesebb országa lett. Erről ír a brit The Guardian. A százezer főre jutó lőfegyveres gyilkosságok számában ugyanis csak Albánia előzi meg a skandináv országot. A svéd lakosságot elsősorban a bevándorlóbandák tartják rettegésben, szinte mindennapossá vált a robbantás, a lövöldözés és az erőszak.
2024. január 8. 10:01
Ugrásszerűen megnőtt a lőfegyveres gyilkosságok és robbantásos merényletek száma Svédországban, már csak Albániában rosszabb a helyzet. Erről a The Guardian írt. A lap szerint alig egy évtized alatt Svédország az Európai Unió legveszélyesebb országa lett. Pedig 2010-ben még csak a 14. volt. A migránsbűnözés miatt mindennapossá vált a terror Svédországban. A nagyvárosokban szinte nem telik el úgy nap, hogy ne történjen nemi erőszak, ne lövöldözzenek, ne robbantsanak és halnának meg svéd állampolgárok a migránsok összecsapásaiban.
Az egyik legmegrázóbb bűncselekmény néhány éve történt, amikor migrációs hátterű bűnözők lövöldöztek Stockholm mellett. Akkor egy játszótéren játszó óvodás és egy kisiskolás gyerek is a bandaháború áldozata lett. Mindkettőjüket agyonlőtték a bevándorló-bűnözők. Tavaly szeptemberben pedig egy ártatlan nő lett a migránsbandák közötti leszámolások ártatlan áldozata, amikor a bűnözők Fulleröben egy házat robbantottak fel. „Svédország rendkívül nehéz helyzetben van. Az országunkban tomboló erőszakhullám példátlan, de hasonló a helyzet Európában is. Nincs még egy olyan ország, ahol olyan állapotok uralkodnának, mint Svédországban” – fogalmazott tavaly ősszel a svéd miniszterelnök.
Ulf Kristerson az erőszak megfékezéséhez a hadsereg segítségét kérte. A kormányfő a felelőtlen bevándorláspolitikát, a sikertelen integrációt és a kitoloncolások eredménytelenségét tette felelőssé. Nem véletlenül emelte ki a migrációs hátterű bűncselekményeket a svéd miniszterelnök. A rendőrség szerint ugyanis a bűnözői csoportok elsősorban bevándorló hátterű fiatalokból szerveződnek. A svéd rendőrfőkapitány ősszel arról beszélt: aggodalomra ad okot, hogy a bevándorló-bűnbandák már a fiatalok között toboroznak új tagokat. „A bűnözők kegyetlenek. Most már fiatalkorúakat és gyerekeket is toboroznak. Felfegyverzik őket, majd megmondják nekik, hogy kit kell meggyilkolni. Meg kell akadályozni, hogy a gyerekek gyilkosok legyenek, mielőbb lépni kell” – mondta Anders Thornberg rendőrfőkapitány.
Az elmúlt évtizedekben Svédország mintegy kétmillió bevándorlót fogadott be, mára a 10 és fél milliós lakosság egyötöde migrációs hátterű. Többségük szír, de az afgánok is több tízezren vannak. Az integráció kudarca után nem meglepő, hogy nemrég a bevándorlás-párti baloldal is bevallotta: kormányzásuk idején rossz ötlet volt beengedni a migránsokat.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A háborúpárti európaiak meg akarják tiltani Magyarországnak és Szlovákiának, hogy orosz olajat és gázt vásároljunk. Ezt követeli a Tisza is. Tönkretennék a magyar gazdaságot: 1000 forintos benzinár, 3,5-szer nagyobb rezsiszámlák.
Az államtitkár a fórumon jelenlévő polgármestereknek a területfejlesztési finanszírozási rendszerről is beszélt, aminek, az alapja az összefogás, az összefogásokat támogató programok, valamint az összefogást támogató intézményrendszer. Idén hirdették meg a Versenyképes járások programot, aminek szintén az összefogás volt az alapja és az a felismerés, hogy a város nem létezhet vidék nélkül.
Rétvári Bence elmondta, arra törekszenek a kollégium vezetésével, hogy minél több értékes, elsősorban vezetőképző programot, előadást, képzést biztosítsanak a slachtás egyetemistáknak. E tréningek a félév első szakaszában az önismeretre koncentrálnak majd, hogy a kollégisták megismerjék a saját képességeiket, majd pedig mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésekre járhatnak.