Több százan vonultak fel Kolozsváron egy magyar fiatal bántalmazása ellen tiltakozva
A nyugat-európai politika kártékonyságát mutatja: a 105 éves trianoni katasztrófa ma is rasszizmust hoz felszínre: a rasszizmus legvisszataszítóbb változatát: a hungarofóbiát.
2025. április 3. 22:19

Magyar fiatalok március 31-én este elkövetett bántalmazása ellen tiltakozó békés felvonulás résztvevői Kolozsváron 2025. április 3-án. A két kolozsvári futballcsapat, az Universitatea (U) Cluj és a CFR Cluj mérkőzése után az U ultrái magyar fiatalokra támadtak azért, mert magyarul beszéltek, és többet bántalmaztak közülük, súlyos sérüléseket okozva nekik. A megmozdulást a helyi magyar ifjúsági szervezetek szervezték. MTI/Kiss Gábor

Több százan vonultak fel csütörtökön este Kolozsváron egy magyar fiatal hétfőn este elkövetett bántalmazása ellen tiltakozva. "Az etnikai hovatartozás nem választ szét bennünket, de az utálat igen" - üzenték a békés megmozdulás résztvevői.

A város központi parkjában, a Sétatéren tartott békés megmozdulást a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek szervezték, a résztvevők is főleg fiatalok, egyetemisták voltak.

Az ellen tiltakoztak, hogy a város két rivális futballcsapata, az Universitatea (U) Cluj és a CFR Cluj közötti hétfő esti mérkőzés után az U ultrái magyar fiatalok, illetve kiskorúak csoportját bántalmazták.

A tiltakozók tömege a Sétatér magyar színházzal szembeni bejáratánál gyülekezett, majd békésen vonult az Universitatea Cluj mérkőzéseinek a park másik végében található helyszínére, a Kolozsvár Arénához. A több száz fiatal szinte teljesen megtöltötte az aréna és a mellette lévő stadion közötti teret, néhányuknál az etnikumok közötti békés együttélést hangsúlyozó kisebb plakátok voltak.

A szervezők nevében László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke köszöntötte a jelenlévőket.

Hangsúlyozta, fontos ügy miatt vonultak fel, ugyanis egy kolozsvári magyar egyetemistát bántottak, "egyet közülünk".

"Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a társadalomban lappangó erőszakra és gyűlöletre, amik akadályozzák, hogy mi magyarokként otthon tudjuk érezni magunkat Kolozsváron" - mondta.

Arra kérte a jelenlévőket, hogy példát mutatva kerüljék az erőszakot, szerinte csak akkor lesz változás. Románul is szólt pár szót, hangsúlyozva, hogy az a tény, hogy különböző etnikumok tagjai, nem választja szét a város lakóit, mert a mindennapokban egymás szomszédjaiként, barátaiként élnek.

Szilágyi Lóránt, a társszervező Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) elnöke közölte: a megmozdulásra azért volt szükség, mivel a hallgatás beleegyezésnek számít. "Ha csendben maradunk, azzal azt üzenjük, hogy elfogadható, ami történt, és elfogadjuk azt, hogy bármikor megverhetnek az utcán csak azért, mert magyarul beszélünk" - húzta alá.

Hangsúlyozta, a Kolozsváron élő magyaroknak meg kell tanulni kiállni magukért és egymásért.

"A fiatalok elítélik az erőszak bármilyen formáját. Szabad és biztonságos életet akarunk, amelyben magyarként is otthon vagyunk" - húzta alá.

A szervezők arra biztatták a résztvevőket, hogy színes krétával rajzoljanak üzeneteket a város lakóinak, válaszként a történtekre. A tömegből egy román nő is szót kapott, aki hangsúlyozta: sok román is hisz az etnikumok közötti egyenlőségben.

A tüntetők között közéleti szereplők is jelen voltak, így a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több politikusa.

Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője az MTI kérdésére elmondta: Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán a képviselőházban személyesen tájékoztatta Catalin Predoiu belügyminisztert az esetről, és kérte az elkövetők mielőbbi azonosítását, megbüntetését. Maga is ezt kérte parlamenti felszólalásában - emlékeztetett a képviselő.

Az ügyben csütörtökön Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is megszólalt, aki a Ziua de Cluj portálnak úgy nyilatkozott: az erőszak minden formáját elutasítja. Közölte: arra kérte a hatóságokat, mielőbb vizsgálják ki az ügyet, és azt mondta, eddig nincs arra utaló jel, hogy az agresszió etnikai indíttatású lett volna. Ezt közölte a rendőrség is, mely a lakosság segítségét kérte a tettesek azonosításához.

A megmozduláson a 19 éves magyar áldozat nagybátyja is jelen volt, aki az újságíróknak elmondta:

unokaöccsét és barátait azért bántalmazták, mivel magyarul beszéltek. A mérkőzésről hazafelé tartó fiúkat szándékosan követték az U ultrái, akiknél baseballütő és üveg is volt. Utóbbival vágták fejbe a magyar áldozatot, akinek eltörött az orra, és az arcát négy helyen kellett összevarrni.

Csoma Botond az MTI-nek felidézte, hogy az erdélyi városban évtizedes ellentét van a két futballcsapat között, viszonyuk történelmi szempontból is terhelt.

Emlékeztetett, hogy a CFR Cluj Kolozsvári Vasutas Sport Club néven 1907-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakult, míg az egyetemi csapat, az Universitatea Cluj 1919-ben, a gyulafehérvári román nagygyűlés után. Azáltal, hogy a CFR tulajdonosa egy időben Pászkány Árpád magyar üzletember volt, még erősödött az érzés, hogy "a CFR a magyarok, az U a románok csapata" - emlékeztetett.

Rámutatott, az U drukkerei között sovénok is vannak. "Mindig is voltak, és nagyon sok magyar embert megvertek Kolozsváron az évek során. (…) Sajnos egyik esetben sem született börtönbüntetés" - mondta.

Hozzátette: a bántalmazókat börtönbe kellene zárni, mivel azáltal, hogy a hatóságok "nem veszik komolyan" a hasonló eseteket, ezek továbbra sem szűnnek meg.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a kolozsvárihoz hasonló esetekhez a romániai közbeszédben egyre terjedő agresszió is hozzájárul, mivel "a verbális agresszió fizikai agressziót szül".

MTI
  • Továbbra is zéró szinten a hazai klubfutball
    Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
  • Augusztus 20. a magyar nemzet egyik legősibb és legfontosabb ünnepe
    Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
  • Alaszkai csúcs - Donald Trump: sikerült igazán jó előrelépést elérni
    "Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
  • Komjáthy György 91
    A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
  • Gulyás Gergely: Hazánk szuverén ország
    Gulyás Gergely az államalapítás napja alkalmából tartott, kitüntetések átadásával egybekötött ünnepségen arról beszélt, az ünnep jó alkalom arra, hogy számba vegyük a távlatokat, az eredményeket, feladatokat, ráadásul a magyar állam esetében évezredes távlatról beszélhetünk.
MTI Hírfelhasználó