A Mária-oszlop elkészítésére 1744-ben kötött szerződést Kornis Antal, az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője Anton Schuschbauer szobrászmesterrel. Az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért.
2023. november 22. 13:37
A letakart barokk Mária-oszlop 2023. november 22-én, miután visszahelyezték eredeti helyére, a kolozsvári piarista templom elé, az Egyetem és Farkasutcák kereszteződéséhez. A kolozsvári Mária-oszlop a nagyszebeni Nepomuki Szent János-szobor mellett Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve. MTI/Kiss Gábor
Visszahelyezték Kolozsvár belvárosába Erdély második legrégebbi fogadalmi szobrát, a barokk Mária-oszlopot. Kedden délután Szűz Mária szobrának hiteles másolata is felkerült a talapzatra - jelentette be Oláh Emese kolozsvári alpolgármester.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa közösségi oldalán osztott meg képeket a már a talapzaton álló, letakart Szűz Mária-szoborról. "Hamarosan minden a helyére kerül" - írta.
Az emlékmű restaurálási és újjáépítési munkálatait végző Kiss Zoltán Árpád kőrestaurátor az MTI-nek kedden este elmondta: a fogadalmi szobor újjáépítése 90 százalékban készült el, ezután az utolsó simítások következnek.
A következő lépés a három angyalka és ampolna visszahelyezése, és ezzel egyidőben az állványzat bontása, hogy a felkerülő elemek ne sérüljenek. Utána egy utolsó retus és a védőkezelés következik. Utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha kiszáradt az emlékmű - mondta Kiss Zoltán Árpád.
Szűz Mária szobra és az emlékmű többi szoboreleme súlyosan sérült az elmúlt évtizedekben, így a szent szobrát és az eredeti angyalkákat múzeumi körülmények között helyezik el. Ezeknek a hiteles másolata lesz látható köztéren.
A 18. századi emlékmű talapzata és a három ampolna ellenben eredetiben látható az Egyetem és Farkas utcák találkozásánál kialakított kis téren. Kiss Zoltán Árpád azt mondta, igyekeznek elkészülni az újjáépítési munkával a december 20-i határidőre. Jelenleg az emlékmű körüli kis tér kialakításán is dolgozik még a kivitelező cég.
A kolozsvári Mária-oszlop a nagyszebeni Nepomuki Szent János-szobor mellett Erdély második legrégebbi köztéri emlékműve. Több évtized után került vissza eredeti helyére, a piarista templom elé, az Egyetem és Farkas utcák kereszteződéséhez, ahonnan a főtéri Szent Mihály-templomra néz.
A 18. századi barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.
A fogadalmi szobor belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület. Visszaállítása része a Farkas utca és a környező utcák teljes körű felújítását előíró, év végén záruló projektnek.
A Mária-oszlop elkészítésére 1744-ben kötött szerződést Kornis Antal, az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője Anton Schuschbauer szobrászmesterrel. Az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor Kötcsén nem udvariaskodott: kimondta, hogy Brüsszel zsákutcába vitte Európát, a baloldal pedig újra megszorításokat zúdítana a magyarokra. A miniszterelnök ezzel szemben világossá tette, hogy a nemzeti-keresztény jobboldal nem hátrál, nem enged, és 2026-ban is készen áll a győzelemre. Ez a beszéd ismét nem a langyos kompromisszumok szövege volt, hanem egy újabb hadüzenet a brüsszeli vezetőknek és a hazai baloldalnak Tiszán innen és túl: Magyarország megvédi magát, megvédi a jövőjét. Íme az öt legerősebb gondolat!
Gyopáros Alpár szerint Magyar Péter újabb valótlanságot állított a falvakról, amikor drasztikus népességcsökkenésről beszélt. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Harcosok órájában hangsúlyozta: ma a falvakban növekszik leginkább a lakosság, miközben a városokból egyre többen költöznek vidékre. Hozzátette: Magyar Péter stílusa miatt a kistelepüléseken a Tisza Párt nem is lehet népszerű.
2025. október 2. és 4. között a magyar közönség három kortárs szlovén alkotást láthat az immár kilencedik Szlovén Filmnapokon a budapesti Toldi moziban.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
