Ukrajna erőltetett csatlakoztatása összerogyasztaná az EU-t
Orbán Balázs: az ukrán EU-s csatlakozás esetén több évre elosztva az egy éves magyar költségvetés több mint hatvan százalékát kellene Ukrajnára fordítani.
2025. április 23. 09:02
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Fidesz és a KDNP országjárása keretében tartott lakossági fórum előtti sajtótájékoztatón Mátészalkán, a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolában 2025. április 22-én. MTI/Balázs Attila
Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, akkor egy ötéves időtávon belül Magyarország egy éves költségvetésének több mint a hatvan százalékát Ukrajna támogatására kellene fordítani - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Mátészalkán.
Orbán Balázs elmondta, a csatlakozás árára vonatkozóan elképesztő összegek láttak napvilágot; a Világbank szerint Ukrajna újjáépítésének költsége 500 milliárd dollár körül kezdődne, az ukrán állam működtetésének finanszírozása pedig 100 milliárd dollárba kerülne.
"Napnál is világosabb a számításokból, hogy ha Ukrajna tagja az Európai Uniónak, akkor Magyarország nem forrásokat kap Brüsszelből, hanem további forrásokat kell befizetnie, amit aztán továbbítanak Ukrajna számára. Ezt európai uniós nyelven úgy mondják, hogy nettó befizetővé válunk" - fogalmazott.
Orbán Balázs utalt arra, miután az Amerikai Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy a Trump-kormányzat továbbiakban nem kíván olyan módon részt venni Ukrajna támogatásában, ahogy a korábbi Biden-adminisztráció tette, minden ezzel kapcsolatos költség az európai uniós tagokra hárulna.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a csatlakozás kérdésében az Európai Unió vezetői már állást foglaltak; Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy "gyorsítópályát" biztosítanak Ukrajna számára.
Ha Brüsszelen múlik, még 2030 előtt, azaz a mostani bizottsági ciklus lezárása előtt Ukrajnát szeretnék bevenni a közösségbe - jegyezte meg.
Közölte, egyértelművé vált az is, hogy a Tisza Párt kormányprogramjának része Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatása és a csatlakozási folyamat felgyorsítása.
Országjárás - Orbán Balázs sajtótájékoztatója Mátészalkán
Mátészalka, 2025. április 22. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (b) a Fidesz és a KDNP országjárása keretében tartott lakossági fórum előtti sajtótájékoztatón Mátészalkán, a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolában 2025. április 22-én. Mellette Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője. MTI/Balázs Attila
Ezzel szemben a kormány és a Fidesz-KDNP politikai közössége azt gondolja, hogy egy ilyen helyzetben Ukrajna gyorsítópályán történő európai uniós csatlakozása beláthatatlan terhet jelentene Európa és Magyarország számára - hangoztatta Orbán Balázs. A politikai igazgató kiemelte, nem lehet Magyarország és a magyar emberek feje fölött dönteni ebben a kérdésben, ezért kezdeményezte a kormány a véleménynyilvánító szavazást.
"Azt gondoljuk, hogy ilyen helyzetben felelősen Ukrajna európai uniós csatlakozására csak nemet lehet mondani" - tette hozzá Orbán Balázs.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
