Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója előadást tart a Rubicon Intézet konferenciáján Budapesten 2025. január 25-én. MTI/Bodnár Boglárka

Európának békére és nem háborúra van szüksége, mert a konfliktus végkimenetelétől függetlenül a kontinens annak mindenképpen a vesztese lesz - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója a Rubicon Intézet Békekonferencia elnevezésű rendezvényén szombaton Budapesten.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború jelentőségénél fogva túlmutat a biztonság szakpolitikai szintjén. A konfliktus lezárása elemi európai érdek, kritikus és kulcsfontosságú, hogy ez minél előbb megtörténjen - jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy a békekötésnek van szakirodalma, ami komoly tanulságokkal szolgál. Az egy évnél tovább tartó államközi háborúk a legveszélyesebbek, mert gyakran évtizedekig elhúzódhatnak, ugyanis minél tovább tart a háború, annál nehezebb lezárni - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, azok a legvéresebb magas intenzitású konfliktusok, amelyekkel párhuzamosan nem zajlanak tárgyalások.

A politikus hangsúlyozta, nem szükséges előre kidolgozott végleges béketerv a tárgyalások elkezdéséhez, mert a tűzszünet az első lépés. A békéhez nem szankciókra és fenyegetőzésre, hanem a kommunikáció helyreállítására, tűzszünetre és a közvetítők aktív belépésére van szükség - szögezte le.

Beszédében elmondta, hogy egy világrendszerváltás kellős közepén vagyunk, a fennálló világrend gyökeresen alakul át. A világrendszer sosem statikus, mindig dinamikus, de évszázados távlatban gondolkozva és évtizedes dimenziókat kinyitva az látható, hogy "földindulásszerű" átalakulás zajlik - érvelt.

Hozzátette, hogy a leköszönő világrendet unipolárisnak tekinthetjük, ami neoliberális elvek terjesztéséről szólt. Az unipoláris világrend azért ért véget, mert kiderült, hogy nem hatékony, nem jól végzi a feladatát, nem sikeres, számtalan hiányosságtól szenvedett, ami végül elvezetett a status quo megváltozásáig - közölte.

Orbán Balázs hangsúlyozta azt a meglátását, hogy az új világrend kialakulásának motorja a Nyugat és a Kelet közötti erőviszonyok kiegyenlítődése.
A szuverenitás korára kell felkészülnünk, ahol a fő rendezőelv az lesz, hogy ki a szuverén, és ezeknek a szuverén szereplőknek a mozgását majd a nemzeti érdek jelöli ki - jelentette ki.

A politika és a nemzetközi politika legnagyobb feladata az egyes szuverén erőközpontok és a néhol egyező, néhol ellentétes nemzeti érdekek összehangolása lesz.
A nemzetközi rendszerbe visszatér a verseny, egyes országok "ki fognak lőni", egyes országok "el fognak süllyedni" - fogalmazott.

Az új világrendben egy államszervezési verseny is el fog kezdődni - emelte ki, hozzátéve, az országoknak a saját belső erősségeiket kell kihasználniuk, mert arra alapozva tudnak stratégiát felépíteni és benevezni a nemzetközi versenybe.

A különböző példákat elemezve azt mondta, hogy a Egyesült Államokban idén január 20-ig regnáló demokrata vezetésnek a stratégiai kihívásra a blokkosodás volt a válasza. Donald Trump beiktatásával, illetve azzal, hogy egy ezzel alapvetően ellentétes megközelítésű csapat kapta meg a kormányzati felelősséget, ez véget ért, mert ők alapvetően nem akarnak amerikai-kinai direkt konfrontációra épülő új világrendet kialakítani - mondta.

Kínáról úgy vélekedett, alapvetően szintén nem érdekelt abban, hogy a nemzetközi rendnek a geo- és biztonságpolitikai dimenziója legyen a domináns és alapvetően nem az az érdeke, hogy katonai konfliktusokat gerjesszen és tartson fent.

Orbán Balázs kiemelte, Oroszország pedig egy klasszikus "hard power állam", amit a hadiipar, a nehézipar és a nyersanyagok emelnek világhatalmi pozícióba. Indiáról beszélve megjegyezte, hogy a népességrobbanás miatt piaci oldalról is erősödik.

Az Európai Unióra áttérve azt mondta, hogy a második világháború után közös volt az a felismerés, hogy ki kell kapcsolni az Európán belüli nagyhatalmi versengést. Európán belül valóban nincs nagyhatalmi versengés, de a kontinens a világhatalmi versengésből is "kikapcsolta saját magát", ez pedig radikális, brutális, globális pozícióvesztéshez vezetett - mondta.

Arról is beszélt, hogy kialakult egy önmagát gerjesztő hatásköri spirál. A spirál abban áll, hogy az uniós intézmények rosszul teljesítenek, de a zavarokért a tagállamok ellenállását okolják, a zavarok elhárításának érdekében pedig még több hatáskört akarnak átirányítani a tagállamoktól a központ irányába.

Az uniós tagság alapvető gazdasági érdeke Magyarországnak, de a hatáskörök ilyen típusú elvonása, rosszul történő használata, az szuverenitáskorlátozást, gazdasági nehézségeket jelent számunkra
- mutatott rá.

A magyar érdek az, hogy ezt a spirált megállítsák - szögezte le Orbán Balázs.

A külpolitikában Brüsszel teljes mértékben elszigetelődött, az európai progresszívek a világ erőközpontjainak mindegyikével összerúgták a port - mutatott rá. Az EU gazdasági területen is veszít a súlyából, lemarad a nemzetközi versenyben, sérül az autonómiája és a cselekvőképessége - emelt ki több problémát.

Végezetül arról beszélt, hogy a magyar nagy stratégia első pillére az, hogy az átrendeződő világban hogyan lehet a magyar sajátosságokra, értékekre épülő társadalmi modellt megőrizni és megerősíteni.

Azt is leszögezte, hogy nemzeti modernizációra van szükség, nem a változást kell ellenezni, hanem az értékek elveszítését.

A szuverenitásvédelem az a képesség, hogy egy közösség önállóan tudjon dönteni saját jövőjéről. Az tud szuverén erőközpontként megmaradni, aki képes önálló, saját nemzeti érdekből levezetett döntéshozatalát megtartani - jelentette ki Orbán Balázs.

A konnektivitáson alapuló külpolitikát elemezve azt mondta, hogy Magyarország történelmi értelemben akkor szenvedett el komoly sérelmeket, amikor egy vagy több nagyhatalmi tömb ellenérdekelt volt a túlélésében, megerősödésében. Olyan helyzetet kell létrehozni és fenntartani, hogy minden fontos hatalmi erőközpont érdekelt legyen Magyarország létében és megerősödésében - hangsúlyozta.