A Tisza bosszúkormányzása
Több mint két hónapja lépett hivatalba a Tisza-kormány, ám továbbra is – sőt egyre inkább - úgy tűnik, hogy Magyar Péteréket elsősorban a politikai revansvágy hajtja. Amellett, hogy ez kiolvasható a miniszterelnök szokatlanul indulatos napirend előtti felszólalásaiból, erről tanúskodnak a személyre szabott jogszabály módosítások, a kétharmados többséggel erőből folytatott alkotmányozás, valamint a jogállamisági intézmények agresszív lebontása. De a bosszúpolitizálással kéz a kézben jár a kétségbeesett kapkodás is, az átgondolatlan bejelentések, a hevenyészve meghozott döntések, s ugyancsak ide sorolhatók a megszegett kampányígéretek.
Bosszú, kapkodás, káosz
Míg a baloldal az elmúlt másfél évtizedben azzal támadta a Fidesz-KNDP kabinetet, hogy túlzottan sokszor módosítják az Alaptörvényt, Magyar Péterék mindössze két hónap alatt kétszer tették ezt meg, szemben a jobboldali kormányzás által 2010 óta jegyzett 15 módosítással. Ráadásul a tiszás parlamenti többség által
a minap megszavazott 17. módosítás egymaga az egész alkotmányos berendezkedést feje tetejére állítja,
s egyebek mellett Magyar Péter politikai ellenfelei ellehetetlenítéséről is tartalmaz passzusokat. Így például a cikluskorlát bevezetésével nemcsak azt akadályozza meg, hogy Orbán Viktor kormányfőként újrázzon a jövőben, hanem a jelenlegi ellenzéki honatyák többségének sem engedi meg a mandátumszerzést a következő választáson. A módosítást ideológiai oldaltól függetlenül számos közéleti szereplő – köztük alkotmányjogászok – erősen bírálták, gyakorlatilag konszenzus alakult arról, hogy erősen aggályos.
Elmaradt egyeztetés
Ugyancsak beszédes, hogy Magyar Péterék a kritikák ellenére milyen elszántan igyekeztek átvinni a parlamenten a módosítást. Még a miniszterelnök által belengetett „társadalmi egyeztetés” sem valósult meg érdemi módon. Áder János szerint egykori államfő például álszavazásnak nevezte az Alaptörvény-módosítás elé biggyesztett ötnapos „nemzeti konzultációt”. Ironikus, hogy a módosítás szövegét időközben úgy variálták át Magyarék, hogy azzal távolabb kerültek a saját céljaiktól. Amint Pokol Béla volt alkotmánybíró rámutatott: a végleges szöveg olyan átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely miatt még a jelenlegi Alkotmánybíróság dönthet a Fidesz által megtámadott 16., sőt akár a 17. alaptörvény-módosítás sorsáról is.
A kapkodás és a fejetlenség érhető tetten az MTVA-nál folytatott tisztogatásokban is. Emlékezetes: Magyar Péter a választás előtt azzal kampányolt, hogy felfüggeszti a közmédia általa propagandának titulált hírszolgáltatását. A gyakorlatban a Tisza ezt úgy valósította meg, hogy július 7-én leállították az M1 hírszolgáltatását, az MTVA minden felületén szüneteltették a híradókat. Az ebből adódó káosz jelenleg is tart: az élő híradók és a hirado.hu teljes működése továbbra sem állt helyre. A személycserék, az indokolatlan munkaviszony-felfüggesztések és az elbocsátások is felháborodást keltettek. Ráadásul a közmédia élére ideiglenes vezérigazgatóként kinevezett Horváth P. Andrást úgy bízták meg az MTVA jogi és gazdasági átvilágításával, hogy a hatályos médiatörvény alapján a kormány nem rendelhet el vizsgálatot az MTVA-nál. Botrányosra sikerült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) koncepciója is. Ugyanis a szervezetnek olyan széles jogköröket biztosít a felállításáról rendelkező 17. Alaptörvény módosítás, amellyel szinte bármely átlagpolgárt vegzálhatnának. Szűcs Gábor Fideszes honatya a kommunista diktatúra Államvédelmi Hatóságához hasonlította az új tiszás intézményt.
A rendőrök is elégedetlenkednek
Az átgondolatlan, valódi egyeztetések nélküli politizálásnak eshetnek áldozatul a rendőrök is, akik közül sokan teljes megdöbbenéssel fogadták a Belügyminisztérium intézkedési tervit. Mint arról a lap beszámolt, a tárca néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy a budapesti közbiztonság javítása érdekében átszervezik a rendőrök létszámhelyzetét, s arra is tettek utalást, hogy az egyenruhásoknak többet kellene túlórázniuk. A kommentmezőben már érzékelhető az elégedetlenség: számos érintett attól tart, hogy mindez a gyakorlatban a vidéki rendőrök fővárosba vezénylését jelentheti majd, egy ilyen lépéssel viszont az ország más részein tűnhetnek el a rendőrök az utcákról. A hozzászólók szerint
látható béremelés nélkül az új Belügyminisztérium üzenete csak „üres szavak halmaza”.
Több kommentelő véli úgy, hogy az irodákból ki kellene vezényelni a tiszteket, mert a hiány a járőrök körében a legégetőbb, de sokak szerint a rendőrök türelme is véges. – Tökéletesen jó úton haladnak afelé, hogy télre nem marad ennyi rendőr se. Az állomány nagy része azt várja, mit találnak ki őszre. Ha nem lesz drasztikus változás, akkor nagyon sokan el fogják hagyni a pályát 20+ szolgálati évvel is. Mindenki fáradt, kimerült testileg és lelkileg is – foglalta össze a helyzetet egy kommentelő.
