Értelmiségi agytröszt adta össze tudását a népsokasodás elindításához

Hazánk történetének harmadik országos demográfiai vitája, - egy napilap hasábjain indult cikksorozat - már szerkesztett könyv formájában ingyen olvasható. Ötven értelmiségi száz eszmefuttatása készült el az eltelt két évben, legalább ennyien fontosnak tartják, hogy a magyar nemzet a következő évezredekben is fennmaradjon és gyarapodjon. A „Kitörési pontok” című kötetről Benda József szocializációkutató, társadalompedagógust, a Magyar Közgazdasági Társaság demográfiai szakosztályának vezetőjét kérdeztük.

- Ön a könyv szerkesztőjeként úgy látja: "El kellene érjük, hogy minden közösségben témává válhasson a nemzet jövője, hogy helyi szinten is elinduljon egy új jövőkép kialakítása..." Fekete Gyula író bő ötven éve a kommunizmus nyomása alatt, kockázatot vállalva törekedett erre. El is ért eredményeket, ám míg a rendszerváltozás kezdetén a tizenegymillió felé közeledett hazánk népessége, azóta szinte háborús veszteséggel felérő csökkenéssel most - lefelé haladva - a kilencmilliós lélekszám fenyeget. Ennek tanulságai hogyan mutatkoznak meg a könyvben?

A könyvet – az MKT Demográfiai Szakosztály elnökségének erőteljes támogatásával - hárman szerkesztettük László Tamás építészmérnökkel és Tóth I. János filozófus-demográfussal. 

Őszinte hálával tartozunk Fekete Gyulának fáradhatatlan nemzetmentő munkájáért.

Illyés Gyula az 1930-as években Fülep Lajossal, Kodolányi Jánossal és másokkal először figyelmeztetett a magyarság erőteljes fogyatkozására a trianoni traumát követően. Javaslataikat komolyan vette az akkori kormányzat, és számos népesedéspolitikai intézkedést indított el, amelyek trendfordulót hoztak, és - többek között - az 1950-es évek születésszám emelkedését is nekik tulajdonítjuk. Az intézkedések közé tartozik például a Teleki-kormány által indított, 1940–1944 között működő az úgynevezett ONCSA program (Országos Nép- és Családvédelmi Alap), amely a

nincstelen, legalább négy gyermekes falusi családok számára lakást, földet, állatállományt biztosított a megélhetéshez.

Az 1952-es népesedési csúcs után 1963-ra Magyarország a világ leggyorsabban fogyatkozó országgá vált. 8 év alatt a 212.000 -es születésszámról a felére csökkent a születés szám. Fekete Gyula észlelte ezt a tragikus folyamatot és a Nők Lapja hetilapban elindította második országos népesedéspolitikai vitát Magyarországon.

Ő kezdeményezte többek között a GYES (1967) bevezetését, és indította el a Nagycsaládosok Országos Egyesületét (1987).

Az adórendszer kialakításakor a családi adózás bevezetését szorgalmazta. Az MDF hatalomra kerülésekor szerette volna a demográfiai hanyatlás megállítását a legfontosabb megoldandó feladatok közé emelni, azonban egyiket sem tudta elérni. Munkássága gúny tárgyává vált.

Az elmúlt évek születésszámaira nézve az eddigieknél is sokkal súlyosabb népességfogyás látszik kibontakozni.

Ezért indítottuk el 2024 nyarán a harmadik országos vitát az MKT Demográfiai Szakosztályával. Fekete Gyula és mások figyelmeztetését nem vettük elég komolyan. 1990 és 2020 között kegyelmi időszakban éltünk, amikor a második nagy létszámú nemzedék került szülőképes korba. Az 1967-1980 között született nők létszáma éveken keresztül 70-92 ezer között volt. Az ebben az időszakban hatalmon lévő vezetők, ezt a generációt célzottan és kiemelten támogatva, el tudtak volna indítani egy újabb termékenységi hullámot. Sajnálatos módon ez nemcsak elmaradt, hanem az elmúlt években – ismeretlen okból – számos intézkedés ki is zárta őket a támogatások köréből.

A hajó elment. 2025-ben – a 10 milliós lélekszám fenntartásához szükséges 140 ezer helyett - 72 ezerre csökkent a születések száma.

Ez a szám 30-40 év távlatában egy 5-6 milliós lélekszámú országot vetít előre, melynek részeként 1 milliós roma származású populáció várható. A „Kitörési pontok” című könyvünk szerteágazó módon és számos összefüggésben elemzi a helyzetet. A népességfogyás ugyanis nem csak magyar jelenség hanem az egész fejlett virágot érinti. Több cikk részletesen foglalkozik ennek a nemzetközi és történelmi összefüggéseivel, amelynek végső okaként a kapitalista berendezkedést látjuk megjelenni.

A rendelkezésre álló emberi erőforrásokat ugyanis az azonnali fogyasztás felpörgetésére fordítja, háttérbe szorítva a jövő építését és Föld javainak, az ökológiai rendszer felemésztésével egyidejűleg. Magyarország kis ország ahhoz, hogy szembe szállhasson ezzel a pusztító gazdasági-pénzügyi rendszerrel, de azért volna mozgástér a folyamat fékezésére és esetleges újraindítására. Külön fejezet szól a könyvben a javaslatokról, a helyi közösségi megoldásoktól a hosszabb távú köznevelési lehetőségeken át az adórendszerig.

Számos területen kell összehangolt, stratégiai jelentőségű lépéseket tenni

ahhoz, hogy a trendet meg tudjuk fordítani. A trend megfordítása – nézőpontunk szerint - akkor lehetséges, ha újra gondoljuk a társadalom erkölcsi-, érték-, és működési rendjét, és elvégezve a feladatunkat valamikor elindulhat újra egy egészségesebb generáció felemelkedése. A javaslatok felsorolása lehetetlen ebben a pár sorban, a könyv azonban részletesen bemutatja és összegezi a teendőket, hogy a következő kormány szakpolitikai döntéshozói könnyen át tudják tekinteni és alkalmazni.

- A közös műben 450 javaslat kap megfogalmazást. Miért sejtjük, hogy ezek nagy része "fonott archívumban" végzi?

- Ez a kérdés az elmúlt évek tapasztalatai alapján született meg. Valóban, 10 évvel ezelőtt jelent meg a témában az első könyvünk: „A szakadék szélén” címen, amikor még lett volna idő a megvalósításra. Itt jelent meg a javaslatok első csomagja, melynek nyomán több mint 200 szakértő jött össze, hogy megoldásokat találjon a társadalmi kihívásra. Azóta hat tanulmánykötet készült el, megjelent több mint 350 publikációnk. Tartottunk 300 konferenciát és workshopot. 170 videófelvétel látható a YouTube csatornán a témában.

Javaslataink egy része elérte a kormányzat érzékenységi küszöbét, de a leglényegesebbeket nem sikerült érvényesíteni.

Bízunk benne, hogy a következő kormányzat komolyan veszi szakértői csoportunk munkájának eredményeit és alkalmazni fogja a javaslatokat. Ezek lényeges 4 eleme egy (1) átfogó hatáskörrel rendelkező szervezeti egység kialakítása (minisztérium), (2) egy komplex demográfiai stratégia megalkotása, (3) szövetség a nagycsaládosokkal, és (4) a szeretet pedagógia módszertanának elterjesztése az általános iskolákban.

Címkép: Benda József - facebook