Így finanszírozná Ukrajnát Brüsszel a magyarok pénzéből
Szerző: Gondola
2026. január 14. 11:37
Jelentés készült Ukrajna uniós finanszírozásáról és a Magyarországtól elvárt gazdasági lépésekről. Megszorítás, elvonás, leépítés. Akár a baloldal idejében.
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma átfogó jelentést tett közzé Ukrajna Európai Unió általi finanszírozásáról, valamint azokról a gazdasági és költségvetési intézkedésekről, amelyeket az uniós intézmények ezzel összefüggésben Magyarországtól elvárnak. A dokumentum célja annak bemutatása, hogy az eddigi és tervezett ukrajnai támogatások milyen mértékű terheket jelentenek az Európai Unió, illetve a magyar lakosság számára.
Ukrajna támogatása az EU abszolút prioritásává vált
A jelentés szerint 2022 óta az Európai Unió minden más politikai és gazdasági célt megelőzve Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását tekinti elsődlegesnek.
Ennek jegyében az EU 19 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, valamint példátlan kereskedelmi kedvezményeket biztosított Ukrajnának, amelyek különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamok mezőgazdaságát sújtották.
A Bizottság elnöke 2024-ben Ukrajna uniós csatlakozását nevezte meg egyik fő politikai prioritásként, miközben az Európai Tanács, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is következetesen a támogatások növelése mellett foglal állást.
Több mint 193 milliárd euró már kifizetésre került
A jelentés szerint az EU és tagállamai 2022 februárja óta összesen 193,3 milliárd eurót fizettek ki Ukrajnának katonai, pénzügyi, humanitárius és menekültügyi támogatásként. Ez az összeg több mint kétszerese annak, amit Magyarország nettó értelemben 2004 és 2024 között kapott az EU-tól.
A támogatások legnagyobb része katonai célokat szolgált, emellett jelentős forrásokat fordítottak pénzügyi segélyre, hitelekre, valamint az ukrán menekültek ellátására. A jóváhagyott programokkal együtt az összeg már meghaladja a 206 milliárd eurót.
Újabb 90 milliárd eurós hitel 2026–2027-re
Az Európai Tanács 2025 végén döntött arról, hogy az EU további 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának a 2026–2027-es időszakra. A hitelt az EU a pénzpiacokról venné fel, és a döntést minősített többséggel hoznák meg, Magyarország részvétele nélkül, úgynevezett megerősített együttműködés keretében.
A dokumentum szerint a konstrukció precedenst teremthet arra, hogy később is hasonló módon, egyes tagállamok kihagyásával finanszírozzák Ukrajnát.
Ukrajna a következő uniós költségvetés egyik fő kedvezményezettje lehet
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok szerint Ukrajna kiemelt támogatott országgá válna. A jelentés szerint a jelenlegi tervek alapján Ukrajna akár 360 milliárd eurót meghaladó összeghez is hozzájuthat a következő költségvetési ciklusban.
A Bizottság ezt részben a kohéziós és agrártámogatások legalább 20 százalékos csökkentésével finanszírozná, ami közvetlenül érintené a tagállamokat, köztük Magyarországot is.
Zelenszkij újabb, 800 milliárd dolláros igénye
A jelentés kitér Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által bemutatott Ukrán Jóléti Tervre, amely a következő évtizedre 800 milliárd dollárnyi támogatási igényt fogalmaz meg Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére, a katonai kiadásokon felül.
A dokumentum szerint ekkora összeg az EU jelenlegi költségvetési keretein belül nem finanszírozható, ezért új, közös hitelfelvételi konstrukciók jöhetnek létre. Ha Magyarország ezekhez csatlakozna, a becslések szerint ez fejenként több mint 320 ezer forintos, családonként akár 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelenthetne.
Gazdaságpolitikai elvárások Magyarországgal szemben
A jelentés részletesen bemutatja azokat az uniós ajánlásokat és elvárásokat, amelyeket a Bizottság Ukrajna finanszírozásának fedezetéül is szolgáló költségvetési mozgástér megteremtése érdekében fogalmaz meg Magyarországgal szemben. Ezek között szerepel:
- a CSOK, a kedvezményes lakáshitelek és az illetékmentesség megszüntetése,
- a 13. és 14. havi nyugdíj csökkentése vagy eltörlése,
- progresszív személyi jövedelemadó bevezetése,
- családi és anyai adókedvezmények visszavágása,
- a rezsicsökkentés felszámolása és az energiaárak emelése,
- az orosz energiaimport teljes betiltása,
- az állampapírok hozamának megadóztatása,
- kórházi ágyszámcsökkentések és intézménybezárások,
- a munkáshitel megszüntetése,
- valamint a hazai kis- és középvállalkozások támogatásának visszaszorítása.
Következtetés
A minisztériumi jelentés összképe szerint Ukrajna finanszírozása az Európai Unió hosszú távú költségvetési és gazdaságpolitikai irányát is alapvetően átalakítja. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy a tervezett támogatások és hitelprogramok jelentős terheket róhatnak a tagállamokra, és közvetlenül érinthetik a magyar családok megélhetését, adózását, rezsiköltségeit és szociális juttatásait is.
