Nagy Lajos király kincsei és a Székely Himnusz
A Magyar Nemzeti Múzeum tagintézményei gazdag programsorozattal emlékeznek meg I. Nagy Lajosról születésének 700. évfordulója alkalmából. Az emlékév 2026. március 5-én, a király születésnapján vette kezdetét Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum épületében megrendezett kamaratárlat megnyitásával, majd az év folyamán Visegrádon, az uralkodó egykori rezidenciáján folytatódik - tájékoztatta a Gondolát a Magyar Nemzeti Múzeum.
A középkori magyar királyság fénykora
Nagy Lajos 1342 és 1382 közötti uralkodása Magyarország történelmének egyik legkiemelkedőbb időszaka volt. Az Anjou-házból származó, az Árpád-házzal is rokonságban álló uralkodó négy évtizedes kormányzása alatt Magyarország Európa egyik leggazdagabb és legerősebb királyságává vált. Az ország gazdasági erejét elsősorban a bőséges nemesérclelőhelyek, különösen az aranybányák biztosították. A stabil gazdasági háttér lehetővé tette a belső béke fenntartását, a sikeres külpolitikai fellépést, valamint a kulturális és művészeti fejlődést. Nagy Lajos hódításai és a lengyel trón megszerzése révén Magyarország egy kiterjedt európai birodalom központjává vált. Uralkodása alatt fejlődtek a városok, erősödött a kereskedelem és az ipar, valamint megszilárdult a társadalmi rend jogi kerete. Nevéhez fűződik az első magyar egyetem megalapítása Pécsett.
Nagy Lajos, a példakép
Érdekesség, hogy a középkorban Nagy Lajos volt az igazságos, jó király mintaképe. Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója úgy tudta, Nagy Lajos király álruhában járta az országot, és védelmezte a szegényeket a hatalmasok visszaéléseitől, „mi több, álruhában sokszor a király magatartása iránt is érdeklődött, és az együgyűek feleletei alapján olykor önmagát is megmegzabolázta”.
A király kincsei – válogatás a fennmaradt emlékekből
Nagy Lajos legendás gazdagságából napjainkra hazánkban csupán néhány kiemelkedő ötvöstárgy és az egykor messze földön keresett aranyforintok maradtak fenn. Egykori székhelyén, Visegrádon azonban számos olyan tárgy került elő a föld alól, amelyek udvara egykori fényéről árulkodnak. A kamarakiállítás ezekből a különleges emlékekből nyújt reprezentatív válogatást, bemutatva a 14. századi magyar királyság gazdasági és művészeti erejét. A nagy uralkodó egykor messze földön híres várai és palotái ma romokban hevernek, a modern digitális technológia azonban lehetővé teszi virtuális újjáélesztésüket, amit a kiállításban megtekinthető film mutat be.
A Nagy Lajos király kincsei című időszaki kamaratárlat a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Lapidáriumában tekinthető meg 2026. december 31-ig.
A Székely himnusz története című időszaki kiállítás
„Nem is himnusznak, csak zsoltárnak született, az tette himnusszá, hogy a székelység összessége osztatlanul a magáénak vallotta, hogy egyszer valahol öntudatlanul, akaratlanul meghajolt előtte egy zászló.”
Csanády György a székely egyetemi hallgatók összetartozás-tudatának megerősítése érdekében 1921-ben ceremóniát állított össze Nagyáldozat címen. A szertartás forgatókönyve négy dalszöveget is tartalmazott, ezeket Mihalik Kálmán zenésítette meg. Az egyiket,
amely eredetileg a Kántáté címet viselte, idővel országszerte megismerték – ez vált később a Székely Himnusszá.
Csanády György, a szövegíró, 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen. A román megszállás elől Magyarországra menekült, ahol 1929 és 1948 között a Magyar Rádió rendezőjeként dolgozott. 1952. május 3-án hunyt el.
Mihalik Kálmán, a zeneszerző, 1896. február 21-én született Oravicabányán. Nagyon fiatalon hunyt el Szegeden,
1922. szeptember 6-án. Sírjánál barátai az általa megzenésített Székely himnusz eléneklésével búcsúztatták.
1940. augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés, amelynek értelmében Észak-Erdély és a Székelyföld visszatérhetett hazánkhoz. A magyar honvédséget Honvédségünket ünnepségek sorával köszöntötte az ottani lakosság, ahol a résztvevők a Székely himnuszt is énekelték. A rádióközvetítések révén milliók ismerték meg a dallamot és a szöveget, Csanády pedig még ebben az évben kiadta a Székely himnusz kottáját és A májusi Nagyáldozat című könyvét.
1944–45-ben a szovjet megszállás és a kommunisták hatalomra kerülése után a Székely himnuszt „szellemi fogságba” zárták: 1946 után mind Magyarországon, mind Romániában felkerült a tiltott énekek listájára, és csak illegális úton terjeszthették.
1989-ben mindkét országban összeomlott a kommunizmus, egyúttal pedig a Székely himnusz is kiszabadult “fogságából”.
Miért éppen ez a szerzemény vált második nemzeti imánkká, a Székely himnusszá? Azért, mert az összmagyarság ezt fogadta el, és ezt emelte himnusszá - zárul a Magyar Nemzeti Múzeum Gondolának megküldött tájékoztatása.
